Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)
II. A magyarországi sörfőzés története
INTERJÚ DR. DEBRECZENY ISTVÁNNAL A SOPRONI SÖRGYÁR EGYKORI FŐMÉRNÖKÉVEL, LABORVEZETŐJÉVEL (2018):-Ha a söriparról van szó, nekem ebben a fogalomban benne van Sopron is meg Kőbánya, és közben egy kis Szentes is. Vegyészmérnök-hallgató voltam, 1957-ben kezdtem meg tanulmányaimat a budapesti Műegyetem Vegyészmérnöki Karán. Mosonmagyaróváron érettségiztem, és onnan jöttem fel a fővárosba. A felvételi vizsga matematikából volt és fizikából. Hát én izgultam, ugye, az ország minden részéről jöttek az egyetemre, hogy az én felkészültségem mennyire lesz elég. Nem voltam briliáns matematikus, 4-5-ó's között voltam a középiskolában, az érettségim is 4-esre sikerült. Ezért kicsit izgultam, hogy mi lesz. És csodák csodájára a legjobbak között felvételiztem. Ez azt jelentette, amit egyébként tudtunk: a mi középiskolai tanáraink nagyon magas színvonalon dolgoztak, és követeltek meg tőlünk a tudást. Tehát az a felkészültség, ami ott 4-est ért, itt kimagasló volt. Ez jólesett, és megmutatkozott az első egyetemi kollokviumomon is, mert nem tudom, hogy de az időpontok miatt az első műegyetemi kollokviumom matekból volt. És az jeles lett. Miután az első jegyem az indexben jeles volt, bárhova mentem utána, megnézték, és másképp tárgyaltak. Én utólag jöttem rá, hogy ez mennyire jó volt, hogy így jött ki a lépés. Egyetemista lettem, először két évet albérletben laktam, utána felvettek a kollégiumba a Várba. Kei nyugdíjas szülőm volt, nem voltunk úgy eleresztve. Apám a reggelit, azt fizette, azt mondta, hogy fiam, az az én dolgom. A többit, meg, ha van ösztöndíjad, akkor abból álld. Hát persze, természetesen. Éltük az egyetemi hallgatók vidám életét. A negyedik év elején meghirdetett a Magyar Országos Söripari Vállalat (MOSV) ösztöndíjas utat Prágába, a Söregyetemre, ahol a sörmérnököket, a sörmestereket képezik ki. Tehát vegyészmérnök hallgatóknak hirdették, akik az utolsó két évet ott fejezhették volna be. Többen jelentkeztünk, vagy húszán. 96 fő volt az évfolyamon a hallgatók száma, nem volt nagy évfolyam. Ez azt jelentette, hogy nagyon jó baráti légkör volt. Ismertük egymást. Jó volt a tanköröm is. Szóval nagyszerű volt az egész. Hármunknak fogadták el a pályázatát, és kihívtak bennünket Kőbányára. László elvtárs elmondta, hogy számítunk az elvtársakra. Nem voltál párttag, INTERVIEW WITH ISTVÁN DEBRECZENY, THE FORMER CHIEF ENGINEER AND LAB MANAGER OF THE SOPRON BEER FACTORY:- If we are talking about the beer industry, then for me this term includes both Sopron and Kőbánya, and maybe a little bit of Szentes, too. 1 was a chemical engineering student and began my studies in 1957 at the Faculty of Chemical Engineering of the Budapest University of Technology. 1 had graduated from grammar school in Mosonmagyaróvár and moved from there to Budapest for my higher education. I took my university entrance exam in math and physics. I was very excited, of course, people come to this university from all over the country, and I was anxious whether my level of knowledge would be enough to keep up. I wasn't a brilliant student in math, I was somewhere between a 4 and a 5 in school \where 5 is the top grade], and in my school-leaving exam 1 had gotten a 4. So 1 was a little excited about how it would turn out. And lo and behold, my entrance exam was among the best. This confirmed what we already knew to be true: our grammar school teachers were very demanding and quality instructors. Hence my level of preparedness, which had been only enough for a 4 in my grammar school, was now one among the best. That felt good. And this advantage actually manifested itself again during my first end-of-the-term exam since- I don't know why but probably because of scheduling - my first final exam was in math. And 1 received a grade of 'excellent'. And since the first grade inscribed in my transcript was an excellent, wherever 1 went thereafter they saw that and talked differently to me. I only realised later how fortunate it had been that things turned out that way. 1 became a university student and lived for two years in a sublet. Then 1 was accepted into the college, in the Castle District in Buda. My parents were both retired, we weren’t very well-off. My dad paid for the breakfast and he said 'Son, that's my job, as for the rest, if you get a stipend use that to cover it.' Well, of course, that's only natural. We lived the joyous life of university students. At the end of my fourth year, the Hungarian National Beer Industry Corporation \abbreviated as MOSV in Hungarian] announced a stipend for a study trip to Prague, the Beer University, where they 130
