Saly Noémi: Szerzetesek asztalánál (Budapest, 2017)

Jószagú aprószentek: a fűszerkert kincsei

Francia ciszterciták. Fénykép, 1910-es évek (mkvm)

mint a gyökérfélék. Az étrendben gyakran szerepeltek száraz hüvelyesek (bab, borsó, csicseriborsó, lencse) és gabonafélék (köles, hajdina, árpakása, zabkása) is. Mindezeket bármikor, böjtben is szabad fogyasztani. A száraz és friss zöldségek megfelelő társítása kiegyensúlyozott, vitaminokban, tápanyagokban gazdag táplálkozást tesz lehetővé.

A konyhakertből kiszedett gyom a baromfiudvar népét táplálta, a trágyázást pedig részben a guanó, részben az ide csatornázott latrinák biztosították.

A nem gazdálkodó rendeknek, mint a piaristák vagy a ferencesek, mindent a piacról és a környékbeliektől kellett beszerezniük. Egy napi kiadáslista a váci piaristák konyhakönyvéből, 1908 október elején, akonyhás testvér verébfejes betűivel: „Zölcség vegyes, tök, alma, spenát, saláta, paradicsom, kapor, kelkáposzta; túró, vaj, tojás, tejfel”.

61