Saly Noémi: Szerzetesek asztalánál (Budapest, 2017)

De kik is a szerzetesek?

Szent Benedek regulájának 1689-es magyar fordítása (Pannonhalmi Bencés Főapátság)

A szerzetesi regula és az étkezés

A 16. század előtt alapított szerzetesrendek szabályzatát regulának, a későbbiekét konstitúciónak nevezik. A két leghíresebb regulát, amely az összes többihez is mintaként szolgált, Hippói Szent Ágoston (354-430) és Nursiai Szent Benedek állította össze. Az ágostoni regula így kezdődik: „Szeretett Testvéreim! Mindenekelőtt Istent szeressétek, aztán a felebarátot, mert ezek a nekünk adott legfőbb parancsok. ” Az étkezéssel kapcsolatos szabályok:

„Böjtöljetek. Testeteket az ételben és az italban böjttel, önmegtagadássalfékezzétek meg, amennyire egészségiek megengedi. Ha azonban valaki nem tud böjtölni, legalább étkezésen kívül ne vegyen magához semmi ételt, hacsak nem beteg.

Étkezéskor hallgassátok az Úr szavát. Amikor asztalhoz ültök, míg csak onnan fel nem keltek, hallgassátok zajongás és vita nélkül, amit a szokás szerint olvasnak. Ne csak ajkatok fogadja az ételt, hanem fületek is éhezze Isten igéjét. [...]

Legyetek fegyelmezettek és megértők. [...] Ha a korábbi életmódjuk miatt gyengébb alkatnak más ételt kapnak, ez ne keltsen visszatetszést, sem ne tűnjék igazságtalannak azok számára, akiket más életmód erősebbé tett. Ne tartsák szerencsésebbnek azokat, akik olyasmit vesznek magukhoz, amit ők nem esznek, inkább örüljenek, hogy ők bírják, amit amazok nem bírnak...”