Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: A Magyar Vendéglátóipari Múzeum első évei
lanítás - szakszerűbben a tisztítás - jutott. Idővel Hatalay Géza vette át a restaurátori feladatokat, aki pályáját évtizedekkel később a Szépművészeti Múzeumban fejezte be. Kezdetben a tárgyfotózás is a mi feladatunk volt. A személyre szabott kutatási témák elsősorban a tárgytörténet, a szakbibliográfia készítése körébe tartoztak - a választóvonalat a kronológia jelentette. Szepessy Géza a 18. század előtti évszázadokat és néhány részterületet részesített előnyben, a későbbi évszázadok nekem jutottak. Az első állandó kiállításra - egyben a Magyar Vendéglátóipari Múzeum megnyitására - 1966. augusztus 19-én került sor. A kiállítás címe, Szemelvények a magyarországi vendéglátás történetéből rendkívül pontosan fedte le a tartalmat. A ma már szokatlanul száraznak tűnő, kevéssé hangzatos megfogalmazás mögött a nulláról induló kezdő csapat nem egészen nyolc hónapos kemény munkája állt. A gondos tervezőmunka az épület külsejével kezdődött. A Fortuna utcára nyíló kapura került a múzeum négynyelvű elnevezése, a falra stilizált cégért helyeztek. A kapuboltozat alatt a Fortuna ház, illetve az egykori fogadó Középkori konyha metszete az első kiállításon történetének tablói hangolták a betérő látogatókat a későbbi látnivalókra. Az előcsarnokban volt a pénztár és a ruhatár, továbbá a berendezéshez tartozott egy műemlék kályha és egy aranyozott vitrin. Utóbbi tartalma - műtárgyak és propagandaanyag - gyakran cserélődött. A két nagyobb és a két kisebb terem berendezését építészetileg meghatározták a boltívek, az ablakfülkék és - nem utolsósorban - a gyönyörű, restaurált barokk és empire kályhák. A termek adottságai az enteriőrök lehetséges elhelyezését is behatárolták, ami komoly tematikai problémákat okozott. A vendéglátó szakipari vállalatok által gyártott vitrinek és tárlók esztétikailag többé-kevésbé illeszkedtek a miliőhöz, de használatuk során számos technikai gond adódott. (Ilyen volt például a nyitás-zárás nehézkessége, aminek legkínosabb epizódját a megnyitó előtti estén éltük át: egy méretes dongó szárnyalt elő a keservesen bezárt Pilvax-vitrinből.) A szabad falfelületekre az öszszefoglaló szövegek tablói kerültek. Klasszikus vitrin-tárló-tabló kiállítás készült. A „szemelvények” elsősorban kronológiai sorrendet követtek, de a vendéglátóipar főbb MAQYARORSZÁQ DUNÁNTÚLI RÉSZE A l)kA\ V SZAVA KÖZÉVEL PANNONIA TARTOMÁNYKÉN Г IDŐSZÁMÍTÁSUNK KEZDETÉTŐL NÉGY ÉVSZÁZADON Л1 A RÓMAI BIRODALOMHOZ TARTOZOTT. AZ ÓRIÁSI KITERJEDÉSŰ IMPERIUM IGAZGATÁSÁHOZ |Ó UTAK KELLETTEK. MERt A HADFELVONULÁS. HÍRSZOLGÁLAT, ADMINISZTRÁCIÓ ALAPJÁT A GYORS ÉS BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS JELENTETTE :E7T SEGÍTETTE ELŐ AZ UTASELLÁTÁS. ÁTLAG MINDEN 25 MÉRFÖLDNYIRE/” KM POSTAÁLLOMÁSOK / STATION ES. MANS К )N E S/ L É TT sültek,ahol vAltólovak.SZEMÉLYZET ÉS SZÁL lás állott az utasok rendelkezésére , л kóz LEKEDÉST ŐRTORNYOKKAL TETTÉK BIZTONSÁGOSABBÁ S AVENDÉGFOGADÓK EZEK SZOMSZÉDSÁGÁBAN Állítattak, erre lehet következtetni az egykori'éielynevekból,amelyeket А II. ÉS III. SZÁZADOKBÓL FENNMARADT CSÁSZÁRI UTAZÁSOK FELJEGYZÉSEI ŐRIZTEK MEG-ILYE NEK PANNÓNIÁBAN: AD FLEXUM /A NYILHOZ/AD PIRUM/A KÖRTEFÁHOZ/TRES TABERNAS/A HÁROM korcsmához/elnevezett kísérődön A kiállítás tablószövege 16
