Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Németh Szandra: Szocialista magánüdülők
A nagy országos adatok mellett mélyfúrásszerű vizsgálatot is végeztem, amikor a Keszthelyi Járási Tanács Műszaki Főosztálya, illetve az 1969-től illetékes vonyarcvashegyi építési hatóság által 1963 és 1973 között Vonyarcvashegyre, Gyenesdiásra és Balatongyörökre vonatkozó építési és használatbavételi engedélyeket néztem át, összesen 1784 engedélyt.9 Az építési engedélyekben szerepel az építtető állandó lakhelye, így a három településre vo-9 Az építési engedélyek megjelölték az építtetőt, annak lakhelyét, az építkezés helyét és a kivitelezőt. De például az építtető foglalkozása csak nagyon ritkán lett feltüntetve, az ingatlan paraméterei pedig szinte kivétel nélkül ismeretlenek maradtak. így mélyebb összefüggések nehezen állapíthatók meg a tulajdonos és az ingatlan között. Optimális esetben tartozott az iratköteghez egy tervrajz az épületről, egy helyszínrajz a telekről, esetleg egy adásvételi szerződés, amennyiben a telket magánszemélytől vette a tulajdonos, és szerencsés esetben egy használatbavételi engedély is. Tervrajz azonban csak elenyésző számban maradt meg. Az utóbbi kettő különösen értékes forrás vizsgálatunk szempontjából, mert szinte kivétel nélkül tartalmazták az építtetők foglalkozását, illetve munkahelyét, ezek azonban szintén elenyésző arányban maradtak fenn. natkozóan pontos térképet tudtam készíteni az építtetők földrajzi származásáról. Az építtetők az ország szinte valamennyi területéről érkeztek; közel 90 százalékban városokból, többségük a Dunántúlról, főként Vas, Zala és Veszprém megyéből, illetve a fővárosból. A téma kapcsán eddig harminchat interjút készítettem elsősorban építtetőkkel, akik az 1960- 1980-as években építkeztek vagy gyermekként víkendházban nyaraltak szüleikkel, továbbá olyan személyekkel, akik munkájukból adódóan álltak kapcsolatban a magánüdülőkkel, építésügyi hivatalok dolgozóiként, építészként, tanácsi, vállalati vezetőként vagy éppen a Balatoni Intéző Bizottság vezetőjeként.10 Az interjúk részletes elemzése nélkül is elmondható, hogy a tulajdonosok zöme városban élt, és legfeljebb 180 kilométert tett meg otthona és nyaralója között. A legkülönfélébb források tehát egybecsengenek a nyaralótulajdonosok lakhelyét 10 A Balatoni Intéző Bizottság 1957-ben alakult meg másodszorra. Feladata többek között a part menti települések fejlesztésének összehangolása volt. A Szovjetunióban, Jugoszláviában és az NSZK-ban osztatlanul hatalmas sikert aratott ÉRDÉRT faház: a PILIS családi nyaraló ma már népszerű Európa legtöbb országában. S rajta keresztül világpiaci rangot nyertek a szendvics szerkezetű, belső szigetelésű, előregyártón ÉRDÉRT fa-épületelemek. Nemkülönben о könnyű falszerkezetű, modulhálózatű speciális ÉRDÉRT építési rendszer, ami lehetővé teszi az egyedi faháztervezés összes variációját, kombinációját. Az ÉRDÉRT építőelemek a hétvégi-, nyaraló- és családi lakóházakon kívül raktárak, nyitott és zárt színek, tárolók, üzemi csarnokok, műhelyek, irodák, éttermek, munkásszállók, felvonulási épületek, kultúrtermek, üdülők, motelek, elárusító- és büfépavilonok, borkimérők, állattartási épületek stb. céljára, továbbá függönyfalként vegyes szerkezetű épületekhez, válaszfalak leválasztáshoz és beépítésekhez, kitöltő falaknak nyitott színek téliesítéséhez egyaránt alkalmasak. Kis súlyuk folytán az elemek könnyen szállíthatók, önerővel is egyszerűen, gyorsan összeépíthetők. Az ÉRDÉRT építőelemek általában egy-egy épülethez összeválogatottan, garnitúrákban kerülnek forga lomba. De ugyanakkor külön, darabonként is megrendelhetők. Az ÉRDÉRT Vállalat hirdetése, 1970-es évek Vevőszolgálati szaktanácsadás: Vállalatok, közületek részére: ÉRDÉRT VALLALAT FAHÁZKITERMELÉSI OSZTÁLYA Budapest V., Akadémia u. 3. Telefon: 118—218 137 Magánvásárlóknak kizárólag: BUDAPESTKORNYÉKI TUZÉP VALLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 340-588. 118
