Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)

Németh Szandra: Szocialista magánüdülők

A balatonboglári SZOT üdülő kempingje, a hétvégi házakhoz hasonló stílusban. 1967

illetően: mind az országos, központi összeírások, mind a mikroszintú vizsgálatok azt mutatják, hogy túlnyomó többségében városlakók jártak ki hétvégenként és nyaranta második otthonukba. így alapvetően urbanizációs jelenségnek kell tekintenünk a nyaralók és hétvégi házak használatát a korszakban, hiszen számszerűen bizonyítható, hogy elsősorban a városi lakosságnak volt erre igénye.

Anyagi helyzet és foglalkozás

SZERINT

Az a kérdés, hogy milyen anyagi helyzetű, illetve foglalkozású emberek építettek vagy vásároltak nyaralót, egyrészt nagyon egyszerűen, másrészt nagyon nehezen megválaszolható. Az anyagi helyzet mérhető, hiszen egyszerű számításokkal megmondható, hogy az átlagbérekhez képest valaki mennyit keres, illetve hogy foglalkozását tekintve milyen csoportba sorolható: értelmiségi, vezető beosztású vagy kisiparos, esetleg segédmunkás. Lehetetlen azonban megmondani, hogy a nyaralók mekkora része épült feketemunka vagy a második

gazdaság keretében szerzett jövedelemből, esetleg családi-baráti segítséggel, politikai kapcsolatoknak vagy ingyenes, illetve kedvezményes vállalati nyersanyagnak köszönhetően. Az egyik lehetséges forrás a kérdés megválaszolásához egy 1970. évi mintacsoportos vizsgálat, amely 1044 városlakó ipari kereső szabadidős tevékenységét elemezte, illetve további 216 autóval rendelkező ipari keresőét. A kutatók a következő eredményeket kapták: a megkérdezettek 10-15 százaléka rendelkezett víkendházzal. Köztük foglalkozásukat tekintve a segédmunkások elenyésző arányban voltak jelen, míg a szakmunkások az átlagot képviselve, a „szellemiek” - tisztviselők, irodai dolgozók - pedig kétszeres arányban fordultak elő a tulajdonosok között.11 A KSH - már említett — 1982. évi, 100 háztartásra jutó nyaraló és üdülőtelek vonatkozásában közölt

11 Bőhm Antal-Pál László: Szabad idő és szocialista életmód. In: Cveta Vaszileva—Kovács Ferenc (szerk.): A szocialista életmód. Eredmények és problémák. MSZMP Társadalomtudományi Intézet. Budapest, 1981.183.

119