Karlócai Mariann et al.: Életünk a játék. Válogatás Karlócai Mariann gyűjteményéből. Időszaki kiállítás: 2015. július 2 - november 22. (Budapest, 2016)
Kulich Julianna: Válogatás a gyűjtemény tárgyaiból
ítő és konstrukciós játékok Ennek az igénynek a hatására indult rohamos fejlődésnek a 19. század második felében az építőjátékok piaca. Az évszázadok, sőt valószínűleg évezredek óta létező játék újragondolása a 19. század első felének jelentős német pedagógusa, Friedrich Fröbel nevével kapcsolódik össze. Ő az általa kidolgozott „foglalkoztató eszközök" között használt arányrendszert alkotó kockákat. Célja a gyerekek matematikai és esztétikai képességénekfejlesztése volt. A fröbeli tanok elterjedését követően az óvodákban és az alapfokú iskolákban használták ezeket. Már az ő programjában épületeket és egyéb formákat alkottak a gyerekek ezekből a fából készült kockákból. A századforduló új pedagógiai elveinek szellemében Gustav Lilienthal mérnök és életreformer alakított ebből az eszközből játékszert, amely a német Adolf Richter németországi, rudolstadti gyárából került piacra az 1880-as évek elején, Anker kőépítő játék néven, s vált hosszú évtizedekre a legnépszerűbb játékok egyikévé. (2.4.) A játék óriási sikere több okra vezethető vissza. Az első az elemes építésben rejlő végtelen variációs lehetőség. Ehhez járult hozzá a kőszerű anyag (amelyet Richter úgynevezett gondolkodtató vagy fejtörő játékaihoz (2.5.) és szintén fröbeli alapokra épülő mozaikj átéka ihoz is I felhasznált). Mind a rendszer, mind az anyag Lilienthalhoz köthető. Az anyag színeiben és tapintásában hasonló a valódi építési anyagokhoz, felülete nem sima, ami abban segít, hogy az elemek ne csússzanak el egymáson, az építmény stabil legyen. A kockák súlya is fontos szerepet kap, a valóságos építéshez teszi hasonlóvá a vele való játékot, és ugyanakkor ez is a stabilitást növeli. Emellett az Anker vagy-a magyar piacon - Horgony néven forgalmazott kőépítő játék messzemenően megfelelta kor játékokkal kapcsolatos pedagógiai elvárásainak, fejlesztette a gyerekek képzelőerejét és manuális képességeit, ideális szobai játék volt, és a gyerekek számára nyugodt (nem vadulós) játékot biztosított. A gyártó a ma már ismerős elv alapján - minél több elem, annál több építési lehetőség-alapkészleteket és tematikus készleteket dobott piacra, különböző arányrendszerekben, s ezzel a játék állandó bővítését tette lehetővé, újabb vásárlásra ösztönözve a szülőket. Ehhez a Richter cég a maga korában egyedülálló reklámtevékenysége is hozzájárult. „A kész játékok, bármily kápráztató szepek legye-i • ' ' 1 nek is, nem kötik le sokáig a gyermek figyelmét. ...A gyermeknek játék-alkéf részek kellenek. Alkatrészek, melyekből csinálhasson valamit, s melyeket ismét szétszeáhessen.... Kisáedóvó s család egyaránt nyernek e játék
