Karlócai Mariann et al.: Életünk a játék. Válogatás Karlócai Mariann gyűjteményéből. Időszaki kiállítás: 2015. július 2 - november 22. (Budapest, 2016)

Kulich Julianna: Válogatás a gyűjtemény tárgyaiból

ítő és konstrukciós játékok Ennek az igénynek a hatására indult rohamos fejlődés­nek a 19. század második felében az építőjátékok piaca. Az évszázadok, sőt valószínűleg évezredek óta létező játék újragondolása a 19. század első felének jelentős német pedagógusa, Friedrich Fröbel nevével kapcsoló­dik össze. Ő az általa kidolgozott „foglalkoztató esz­közök" között használt arányrendszert alkotó kockákat. Célja a gyerekek matematikai és esztétikai képességé­nekfejlesztése volt. A fröbeli tanok elterjedését követő­en az óvodákban és az alapfokú iskolákban használták ezeket. Már az ő programjában épületeket és egyéb formákat alkottak a gyerekek ezekből a fából készült kockákból. A századforduló új pedagógiai elveinek szellemében Gustav Lilienthal mérnök és életreformer alakított ebből az eszközből játékszert, amely a német Adolf Richter németországi, rudolstadti gyárából került piacra az 1880-as évek elején, Anker kőépítő játék néven, s vált hosszú évtizedekre a legnépszerűbb játékok egyikévé. (2.4.) A játék óriási sikere több okra vezethető vissza. Az első az elemes építésben rejlő végtelen variációs lehetőség. Ehhez járult hozzá a kőszerű anyag (amelyet Richter úgynevezett gondolkodtató vagy fejtörő játékaihoz (2.5.) és szintén fröbeli alapokra épülő mozaikj átéka ihoz is I felhasznált). Mind a rendszer, mind az anyag Lilienthal­­hoz köthető. Az anyag színeiben és tapintásában hasonló a valódi építési anyagokhoz, felülete nem sima, ami ab­ban segít, hogy az elemek ne csússzanak el egymáson, az építmény stabil legyen. A kockák súlya is fontos szerepet kap, a valóságos építéshez teszi hasonlóvá a vele való játékot, és ugyanakkor ez is a stabilitást növe­li. Emellett az Anker vagy-a magyar piacon - Horgony néven forgalmazott kőépítő játék messzemenően megfe­­lelta kor játékokkal kapcsolatos pedagógiai elvárásainak, fejlesztette a gyerekek képzelőerejét és manuális képes­ségeit, ideális szobai játék volt, és a gyerekek számára nyugodt (nem vadulós) játékot biztosított. A gyártó a ma már ismerős elv alapján - minél több elem, annál több építési lehetőség-alapkészleteket és tematikus készlete­ket dobott piacra, különböző arányrendszerekben, s ezzel a játék állandó bővítését tette lehetővé, újabb vásárlásra ösztönözve a szülőket. Ehhez a Richter cég a maga korában egyedülálló reklámtevékenysége is hoz­zájárult. „A kész játékok, bármily kápráztató szepek legye-i • ' ' 1 nek is, nem kötik le sokáig a gyermek figyelmét. ...A gyermeknek játék-alkéf részek kellenek. Alkatrészek, melyekből csinálhasson valamit, s melyeket ismét szét­szeáhessen.... Kisáedóvó s család egyaránt nyernek e játék

Next

/
Thumbnails
Contents