Karlócai Mariann et al.: Életünk a játék. Válogatás Karlócai Mariann gyűjteményéből. Időszaki kiállítás: 2015. július 2 - november 22. (Budapest, 2016)

Kulich Julianna: Válogatás a gyűjtemény tárgyaiból

részekkel"- írta Kiss Áron, a magyar kisgyereknevelés korabeli szaktekintélye, a játék pedagógiai értékelésében már 1886-ban. Majd hozzátette: „A gyermek kezdi a minták utánzásán, míg végre beletanul és saját képzelmét követve egy kis művésszé válik."

Ezek a fejlesztő szempontok a játékokat vásárló szülők számára is fontosak voltak, de emellett maga a játék élvezetes, a gyerekek fantáziáját megmozgató elfoglaltságot nyújtott, úgyhogy ők is hamar megszerették. Ennek révén Fröbel pedagógiai elképzelései kiléptek az intézmények keretei közül, és minden gyerekszobába beköltözhettek. Hasonló készleteket, gyakran csakegyszerű utánzatokat, más országokban, így Magyarországon is gyártottak, a Karlócai gyűjteményben is találhatunk rá példát. A kőépítők hatása jól kimutatható az elemes építőjátékok napjainkban is zajló töretlen fejlődésében és sikerében. A még a második világháború után is népszerű (és néhány évtizedes szünet után napjainkban újból gyártott), kis elemekből álló Matador építőjáték (2.3.) egy osztrák mérnök, Johann Korbuly találmánya volt, és 1903-tól jelent meg a játékpiacon. Ez is különböző méretarányokban, egymásra épülő rendszerben volt kapható, mint a kőépítő,

fából készült elemei különböző geometriai formák kombinációi: perforált kockák, hasábok, korongok, amelyeket pálcákkal, pöckökkel, szegecsekkel lehetett összekapcsolni, és akár működtethető szerkezeteket, járműveket, emberfigurákat is alkotni belőlük. Az alapelv kidolgozására az sarkallta a tervezőt, hogy a hagyományos kockaépítményeket nem találta elég stabilnak. A szerelés élményét nyújtó játékhoz kis fakalapácsot is mellékeltek.

Az egyforma elemekből való építés, konstruálás a geometrikus elemeken kívül a konstrukciós játékok egy másik típusában is megjelenik, szintén a fröbeli eszköztár ihlető hatására. Az általa javasolt tevékenységek között jelent meg a korabeli magyar szakirodalomban borsómunkának nevezett foglalkozástípus, melynek lényege vékony pálcikák gyűjtő pontokhoz kapcsolásával kialakított térformáknak, esetleg valós tárgyak utánzatainak a létrehozása.

A kémiai és építészeti modellezésben is használt rendszer építőjáték-változatai a 20. század első felében jelentős új elemekkel gazdagodtak. Kiemelkedik ezek közül az amerikai Tinkertoy, egy kőműves találmánya. Az1913-ban szabadalmaztatott fajáték a széleken nyolc lyukkal ellátott korongokból mint