Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK udvarán folyt le. A Himnusz eléneklése után Kovács Mariska V. o. tanuló üdvözölte a hazatérő katona-apákat. Ezután Marczinka Imre plébános intézett a katonákhoz gyönyörű beszédet, melynek befejeztével Viszt Károly VI. o. tanuló elszavalta a Szózatot. Végül Stampay János indítványozta, hogy a községbeli elhunyt hősök emlékére márvány-oszlopot állítsanak a hősök neveinek megörökítésével. Az ünnepély után a falu összes vendéglőiben dúsan terített asztalokhoz ültek a hazatért katonák, hol zeneszó mellett vidám tánccal ünnepelték meg a viszontlátás napját. - A község lelkes papjának s derék, buzgó tanítójának szociális munkája Köbölkút mindenkori jó hírének az alapja s biztosítéka.”62 A községháza előtt 1925-ben felállított emlékmű a mai napig hálás kegyelettel őrzi a Nagy Háborúban elesett köbölkúti hősi halottak nem múló dicsőségét, nevét.63 A Stampayak is sóvárogva várták haza a Nagy Háborút megjárt fiatal családtagokat. A viszontlátásba vetett hit azonban gyászba fordult, amikor a harminckét esztendőt megért Balázsy Rajmund három évig tartó orosz hadifogságból hazatérőben, 1918. június 10-én a dél-morvaországi Göding (ma Hodonín) fogolykórházában elhunyt. Halálának okát nem ismerjük, és még holtteste hazaszállítására sem volt mód. A másik testvér, Ferenc feltehetőleg az oroszországi események során, hazatérőben vesztette életét.64 A kettős veszteség annyira megrázónak és feldolgozhatatlannak bizonyult, hogy az elesett fiúkról név nélkül, fél mondatban emlékezett meg csupán a családi krónika, és a fiatalabb nemzedékek előtt szinte soha nem hozták szóba őket. Epilógus Köbölkút községe a világháborút követő időszakban sem élhetett nyugalomban. 1918. október 28-án a cseh politikai csúcsvezetés kikiáltotta a Csehszlovák Köztársaságot, amely az észak-magyarországi vármegyék területére is igényt formált. November 2-től cseh katonai különítmények lépték át a magyar határt, és az 1919. január elejéig lezajlott cseh területfoglalásokkal a békekonferenciát már kész tények elé állították. A magyar kormánynak 1918. december 23-án átadott Vix-jegyzék a Duna és az Ipoly folyók mentén, majd Rimaszombattól az Ung folyóig jelölte ki a két ország közötti demarkációs 62 Esztergom, 1918. november 24.47. szám, 4. 63 A Képviselőház az 1917. évi VIII. törvénycikkel emelte törvényerőre, tette kötelezővé - a községek anyagi erejének megfelelően — a hősi emlékművek állítását. Az 1924. évi XIV. te. pedig a nemzeti ünnepek közé sorolta a megemlékezést a háborúban elesettekről, és május utolsó vasárnapját a Hősök Napjának nyilvánította. A második világháború után ezt a hősi halottak és az áldozatok nevének az első világháborús emlékművekre való felvésésével oldotta meg a belügyminiszter 1942. április 17-ei és a honvédelmi miniszter április 25-i rendelete. - 1945-től nem ünnepelték az emléknapot, csak az országgyűlés által elfogadott 2001. évi LXIII. törvény állította vissza régi jogaiba. 64 Nem tévesztendő össze a két világháború között Köbölkútra került Balázs Ferenc tanítóval.
