Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK került Stampay birtokába.17 Idézzük ennek első nyomát! „Köbölkúti felhívás. Vázlatosan közöljük Stampay János ig. tanitó kiáltványát: Köbölkút közönsége nemesen érző szivével és segélyével mindig első volt a múltban, ha valamely szent ügyön segélni kelletett, annál kevésbbé fog elzárkózni most, amidőn vitézül harcoló testvéreinkről és azoknak családjairól van szó. Az asszonyok és lányok mondjanak le egy évre a selyemről és bársonyról, a férfiak a vigságról, vagy mondjanak le egy fuvar, vagy egy-két napszám hasznáról s mindjárt lesz 5-10 koronájuk, amit a csatatéren küzdő katonáink tőlünk várnak s az itthon maradott szegény családok kérnek. Az adakozás nemes versenyében a gyermekek és az ifjak is részt vehetnek, ők is beírhatják most neveiket és 10 fillérjeiket a világtörténelem lapjaiba. A gyűjtés 22 Ívvel vasárnap reggel 8 órától fél 10-ig fog megtartatni. A gyűjtés eszközlésére már előre is, de legkésőbb vasárnap reggel 8 óráig jelentkezhetnek serdülő leányok, úri leányok is, összesen mintegy 44-en; gyűjtéskor keblükön nemzeti szinü kokárdával. A befolyt adományokról névszerinti kimutatás a templomban lesz kifüggesztve. Akik legalább 5 koronát adományoznak, a gyűjtés befejezte után a pénz mikénti felhasználásának megállapítása végett tanácskozásra meg fognak hivatni. Felülvizsgálásra tek. Berényi József körjegyző és t. Vas Mihály biró urak fognak felkéretni. A gyűjtést 20 koronával ezennel megindítom. Igen szép volna, ha a vasúton átvonuló beöltözött hadsereget, mint másutt bőségesen mindenfélével, úgy nálunk is minden család legalább egyszer vagy egy kosár gyümölcscsel, vagy kalácscsal vendégelné meg. (Minden kocsiba egy darabot.) Igaz, hogy egy kosárral ezreknek nem elég, de elég arra, hogy annak kiosztásán ezren fellelkesedjenek. A lelkesedés pedig már maga fél győzelem! Éljen a haza!”18 Az iskola igazgatójaként, tanítóként Stampay úgy vélte, hogy a háborús áldozatvállalásból tehetségéhez képest valamennyi korosztálynak ki kell vennie a részét. Nem maradhattak ki az iskolás gyermekek sem, akikkel két hétig földiszeder-levelet szedetett,19 sem az idősebb asszonyok, akikkel folyamatosan kötszert, azaz tépést csináltatott, kapcát készíttetett. Az őszi hideg beálltával, a tél közeledtével a fiatal lányok, asszonyok Köbölkúton is maradék fonalkészletük felhasználásával, az adományként összegyűlt fonalakból rendszeresen kötöttek kesztyűt, sapkát, sálat, érmelegítőt („stucnit”20), térd- és 17 Bertalan Vince i. m. 12. 18 Esztergom, XIX. évfolyam, 1914. augusztus 9. 32. szám, 6. 19 Erdei szeder (Rubus fruticosus), más néven földi- vagy vadszeder. Tüskés szárú, évelő félcserje, amely réteken, erdőszéleken vagy vizenyős területeken nő. A szederlevél gazdag csersavakban, összehúzó, székletfogó, vértisztító, gyulladáscsökkentő hatása van. A levelekből pompásan illatozó, fekete teát pótló ital készíthető. 20 Gyapjúból vagy hárászból készült (kötött) hengeres csukló-, lábszárvédő vagy érmelegítő; a német Stutzen szóból, amely rövid csövű puskát, karabélyt, illetve második jelentésében csonka kúp alakú poharat is jelöl.
