Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban

SZOLECZKY EMESE: KIS FALU ÉS TANÍTÓJA A NAGY HÁBORÚBAN

tartások című, többször aktualizált könyve 1895-ös első megjelenését követően 1944-ig negyvenkét kiadást ért meg, és széles körben ismertté tette nevét.6 Köztiszteletben álló pedagógusként tisztában volt vele, hogy véleménye, hozzáállása mennyit nyom a latban - szilárd erkölcsi tartást közvetített és mutatott minden élethelyzetben. Egymás segítésére, a falu szépítésére, társas szórakozásra - bálok, táncmulatságok, dalárda, természetjárás - bátorította a lakosságot. így lett Köbölkút olyan település, ahol jó volt élni - ahogyan 1915-ben jellemezték: „előkelő falu”.7

Stampay Jánost a Nagy Háború idején - ötvenesztendős lévén - nem vonultatták be, hanem „a fegyveres honvédelem előszolgálatát"8 látta el. Saját szűkebb közösségében, lakóhelyén, Köbölkúton és a párkányi járásban, valamint Esztergomban, illetve társadalmi csoportja, a magyar tanítók révén szűkebb-szélesebb körben kezdeményezett, szervezett és folytatott jótékonysági akciókat. Pontosan aszerint járt el, ahogyan a korszellem elvárta: „Hősies magatartást tanúsítanak a magyar lelkek a harcterek halálos veszedelmeiben és az itthoni munkálkodásban egyaránt. Mégis amiként a harcmezőkön gondos körültekintéssel pótolja a vezetőség a felmerült hiányokat: szállítja a muníciót, gondoskodik élelemről, ruházatról, felszítja a bátorság tüzét és a győzelem alapját képező erős reménységet, úgy az itthoni munkásokban: az adakozókban, az áldozatkészséget, azt az önzetlen lelkesedést, mely a közös veszedelem első nagy pillanataiban az adományok gyűjtőiben, a betegek ápolóiban és a nép vezetőiben is ébren kell tartani azt a nagy áldozatkészséget, azt az önzetlen lelkesedést, mely a közös veszedelem első nagy pillanataiban született meg s azóta napról-napra nyújtja a gyógyító irt a testnek és léleknek fájó sebeire.”9 A falu véleményformáló közéleti alakja lévén, az alábbiakban leírtak elkerülhetetlenül kapcsolódnak Stampay személyéhez. A háborús esztendőkben a tanítók felelőssége megnőtt a közélet és a társadalom szemében. Nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek tekintetében is tanácsadók, vigasztalók és egyfajta lelki gondozók lettek, akikhez a nép a nehéz időkben bármikor bizalommal fordulhat, egyébként pedig példamutató állampolgárként viselkednek. Ügyelniük illett/kellett arra, hogy

6 Imakönyvéért XIII. Leó pápa 1902-ben zarándokévi Croce di Benemerenza érdemkereszttel, XII. Pius pápa pedig 1942-ben Pro Ecclesia et Pontifice kereszttel jutalmazta. Az imakönyv Stampay életében 3 milliónál több példányban került a magyar hívők kezébe. - Magyar Katolikus Lexikon kísérleti internetes változata (a letöltés ideje: 2016. július 2.); A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig, http://adatbank.sk/lexikon/stampay-janos-2 (a letöltés ideje: 2016. július 2.).

7 Bertalan Vince: Stampay János köbölkúti r-k. igazgató-tanító és kántor életrajza. Eredetileg a Katholikus Kántor egyházzenei szaklap 1915. november 1-jei számában közölt írás, különlenyomatban megjelent a Katholikus Kántor kiadásában ugyanebben az évben - utóbbit használtuk; hivatkozik rá: 8.

8 Bertalan Vince i. m. 4.

9 Esztergom, XX. évfolyam, 1915. január 3. 1. szám, 1.