Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK semmisültek.2 A saját közegében máig irányadó szerepet játszó községben mindössze egy emlékmű és a visszapótolt templomi harangok emlékeztetnek a Nagy Háborúban hozott áldozatokra. 1914 A község bírója ezekben az években Vass Mihály volt, jegyzője pedig a háború kitörésekor ötvenhárom éves dr. Berényi József,3 akinek „higgadt komolyság, a kötelességteljesités becsületes végzéséből származó lelki nyugalom volt jellemző vonása. Községe lakosainak köztudatában az igazság megtestesülése volt.”4 1893. április 24-én született ikerfiai, Róbert és György5 révén pedig joggal aggódhatott a bevonultakért. A döntően római katolikus vallású falu köztiszteletben álló lelki vezetője, iskolájának igazgatója és tanítója, Stampay János (1864-1960) kántortanító hosszú pályája alatt mindkét világháborút a faluban és a faluval élte át. „Élete csónakját” 1891-ben tudatosan e településhez kötötte. Pedagógusi munkásságát hivatásnak, a falu életében betöltött szerepét egyfajta küldetésként fogta fel. Kitűnően ismerte Köbölkutat, hisz ekkor már huszonhárom éve teljesített ott szolgálatot, a közösség be- és elfogadta őt és családját. Nemzedékek sorát nevelte fel az elemi iskolában, miközben a lakosság körében sikerrel népszerűsítette a gyümölcstermesztést, a növénynemesítést, színielőadásokat, szavalóesteket, könyvtárat és önképzőkört szervezett. Énekkarával rendszeresen fellépett a környéken, az iskolának harmóniumot, a templomnak orgonát vásároltak. Szívesen verselt, színművet írt - élvezetet lelt a komolyzene hallgatásában és előadásában, amelyet környezetével is igyekezett megszerettetni. Egyformán szem előtt tartotta tanítványai szellemi és lelki fejlesztését, és legalább olyan gondosan tornáztatta a diákokat - dobszóra —, mint amilyen lelkiismeretesen okította őket a betűvetés, számtan és olvasás tudományára, szeretetére. Katolikus egyházi énekek, imák és temetési szer2 A köbölkúti bevonultatottak fényképeit a szlovákiai (jelenleg Somorján és Komáromban működő) Fórum Kisebbségkutató Intézet gyűjtötte össze. - Liszka Józsefi képeket vál., összeáll., bev.): Emberek, ünnepek, hétköznapok. Köbölkút a 20. század első felében a korabeli fotográfiák tükrében / Ludia, sviatky, vsedné dni. Gbelce v prvej polovici 20. storocia v zrkadle dobovych fotografu. Dunaszerdahely, 2014. 3 Berényi József dr. (? - 1919. június 4.) esztergomi bencés diákként érettségizett, hosszabb időn át töltötte be az Esztergom megyei községi és körjegyzők egyesületi elnöki tisztét. - (Köbölkút, Gyiva és Sárkány egy körjegyzőséghez tartozott.) Berényi látta el az állami anyakönywezetői teendőket is Köbölkút, Bátorkeszi, Kisujfalu és Muzsla községekben. — Esztergom és Vidéke, 1899. július 9. 55. szám, 3—4., Esztergom és Vidéke, 1899. szeptember 24. 77. szám, 4., Magyarország tiszti cím- és névtára, 1914. 100., Budapesti Hírlap, 1895. augusztus 2. 208. szám, 8. 4 Esztergom és Vidéke, 1939. július 23.57. szám, 2. - „Megemlékezés egy felvidéki vértanúról” 5 https://familysearch.org/ark:/61903/3:l:33S7-LBRT-41F?i=26&wc=9PQSZJ9%3A107654301%2Cll 2724001%2C145093701%2C107825801%3Fcc%3D1554443&cc= 1554443 (a letöltés időpontja: 2016. július 2.). Györgyről semmiféle adat nem maradt fenn, lehet, hogy gyermekkorában elhalálozott, de ennek anyakönyvi nyomát nem találtam.
