Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Vörös Boldizsár: Frontélmények a hátországból. Szomory Dezső "harctéri levelei"
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK Szomory A pékné című könyvéről megjelent ismertetés szerzője pedig már minden kétséget kizáróan állította, hogy a tudósítássorozat a magyar író alkotása. Szerinte Szomory „eredetiségének a bélyege ott van minden szaván, során, hasonlatán, figuráján. Ha tudatosan inkognitóban akar maradni, akkor is nyomban ráismerünk, mint Harry Russel-Dorsan harctéri leveleire, amelyek egyébként e műfajnak legtökéletesebb példányai.’’29 Nem sokkal később, A Tett 1916. február 20-i számában közreadott írásában Komját Aladár ugyancsak határozottan állást foglalt Szomory szerzősége mellett: „A »Harry Russel-Dorsan harctéri levelei«, Szomory legutóbbi munkája”.30 Arról, hogy a magyar írónak milyen jól sikerült ábrázolnia a világháborút, a Pesti Napló idézett cikkírójáéhoz hasonló véleményt fogalmazott meg Tersánszky Józsi Jenő, Szomory Levelek egy barátnőmhöz című könyvéről a Nyugat 1927. július 1-jei számában napvilágot látott munkájában: „Nem felejthetem el azt sem, mikor odakünn a tűzvonalban akadt kezembe Szomory Dezső Harry Russel-Dorsanja. Körülbelül ezt gondoltam: Ha erről a könyvről kritikát írnék, nem bírnám elnyelni azt az ötletet, hogy: ugyan minek kellett nekem idejönni a harctérre, mikor valaki Pestről az íróasztala mellől különbül látja meg a háborút, mint én innen a kellős közepéből? Noshát, ez a magasztalás túlzásnak hat, nemde? Pedig tényleg úgy volt, hogy Szomory pont úgy éreztette meg és vázolta meg kísérteties hűséggel a harctér, a mars igazi levegőjét, mint amilyen annak, aki benne volt.”31 A háború valósághűre sikerült megjelenítése pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kitalációt igazi haditudósításoknak tekintsék a harctereket megjárt olvasói. A különféle eljárásokkal hitelesített fikció ugyanakkor bizonyos részleteivel illeszkedett a korabeli, magyarországi háborús propagandába. A „levelei”-ben olvasható egyes leírásai, kijelentései alapján ugyanis az itteni olvasókban ellenszenv ébredhetett az angol újságíróval szemben. így sajátos gyogtatni. Nem értettem s ma sem értem azokat az embereket, - köztük jóítéletűeket s állítólag hozzáértőket, de mindenesetre már több Szomory-írást olvasottakat - akik nem látták meg rögtön, az első tíz sor elolvasása után a Russel-Dorsan álarca alatt a kiáltóan egyéni, összetéveszthetetlenül egyedül álló és egységes s jóformán minden sorában szervesen bennlévő, stílusának harsogó patakjában örökkön újraszülető Szomory Dezsőt. Nem is beszélve azokról, akik, mikor a megingathatatlan meggyőződés hangján állítottam, hogy ezeket az angol haditudósításokat Szomory írja, engedékenyen mondogatták: No, ha nem is éppen írja, de mindenesetre az ő fordítása..Havas Gyula: Szomory Dezső: Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről. (1918 Pallas r. t. kiadása.) Nyugat, 1918. június 1. 933. 29 L. M.: A pékné. Szomory Dezső uj könyvéről. Pesti Napló, 1916. február 15.12. 30 Komját Aladár: Szomory Dezsőről. (Nem kritika.) A Tett, 1916. február 20. 136. Ld. ehhez: Balázs Eszter: Antimilitarizmus és avantgárd: A TETT (1915. november-1916. október). Literatura, 2015.41. évfolyam, 4. szám, 355-356. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Liter2015_4.pdf (a letöltés időpontja: 2016. október 6.) 31 Tersánszky J. Jenő: Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz. Athenaeum-kiadás. Nyugat, 1927. július 1. 59.
