Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Hushegyi János: Hadifogolytáborok a Csallóközben

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK

A DUNASZERDAHELYI FOGOLYTÁBOR

A településen már 1914 kora őszén orosz hadifogolytábort létesítettek Spányik alezredes táborparancsnok vezetésével. A fogolytábor a királyi járásbíróság és a vasútállomás között, az úgynevezett Prileszky-tagon, körülbelül 50 holdon helyezkedett el. A tábort szögesdrót sövénnyel vették körül. A tábor első lakói, négyezer ember a bősi hajóállomásról érkezett. A foglyok között tíz orvosnövendék, egy törzsorvos és egy segédorvos is volt, akiket elkülönítettek a többi fogolytól. 1914 októberének elejére tízezer, többségében orosz hadifogoly érkezett. Mint más táborokban, itt sem várták a foglyokat előre megépített barakkok, szállások, csupán a puszta föld.

Hamarosan itt is felütötte a fejét a kolerajárvány. A táborlakók nagyon rossz körülmények között éltek, és minden intézkedés ellenére rövid időn belül több száz fogoly vesztette életét kolerában és vérhasban. A halottak számára Sikabonyban, a régi temető mellett új katonai temetőt nyitottak. Maguk a foglyok emelték az itt található, kis méretű görögkeleti ortodox kápolnát. A temető bejárata a mai Nagyabonyi út felől volt. Egy nagy fakapun keresztül lehetett bemenni, amely fölött a következő felirat állt: „Russ. Kgf. Friedhof / Orosz Hadifogoly Temető”. A sírok között kis utca vezetett a kápolna és a tőle jobbra eső halottasház felé, ahol az elhunytakat felravatalozták. A nyitott kápolnához hat lépcsőn lehetett felmenni. Két oldalról egy-egy kardimitáció volt látható, a kápolna tetején pedig a kis hagymakupolák az ortodox keresztre irányították a figyelmet.

3. kép ■ A dunaszerdahelyi orosz temető bejárata, 1916