Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Hushegyi János: Hadifogolytáborok a Csallóközben

HUSHEGYI JÁNOS: HADIFOGOLYTÁBOROK A CSALLÓKÖZBEN

1. kép ■ A somorjai hadifogolytábor

pusztai hajóállomásra, majd innét gyalog a drótkerítéssel körülkerített táborba. Az egészséges hadifoglyok a szabad ég alatt, illetve földbe vájt kunyhókban laktak. A betegeket a laktanya szobáiból átalakított kórtermekben helyezték el. Három nap múlva, szeptember 6-án 179 montenegrói internált, majd szeptember 9. és 11. között további négyezer orosz érkezett a táborba, így október végére a hadifogolytábornak már 10.980 lakója volt.

A fabarakkok építése 1914. szeptember 21-én kezdődött. Az építkezés gyors ütemben folyt, ennek megfelelően szeptember 30-án már átadták az első négy barakkot. Még el sem készült a barakkok többsége, amikor a honvédelmi minisztérium már elrendelte a fogolytábor bővítését. (2. kép)

A tábor területén jelentős termelő tevékenység folyt: cipő- és ruhajavító műhely, szalmagyékény-, illetve szalmapapucs-üzem és kádárműhely is működött. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériummal kötött szerződés alapján itt javították a hadsereg 100, 200, 500 és 600 literes boros- és rumoshordóit.

A fogolytábor egyik különlegessége volt a kézműves csoport tevékenysége. A minisztérium külön engedélyével alakult meg a harminc hadifoglyot foglalkoztató, dísztárgyak készítésére szakosodott csoport. Termékeiket a budapesti Hadsegélyező Hivatal értékesítette. A Hivatal az összes táborban