Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Hushegyi János: Hadifogolytáborok a Csallóközben
42 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK 2. kép ■ A barakkok építése a somorjai hadifogolytáborban előállított dísztárgyakból 1916. április 17-től 21-ig kiállítást rendezett Budapesten. Ezt követte a stockholmi nemzetközi kiállítás, ahol a somorjai hadifogolytáborban készített iparművészeti termékek nyerték az első díjat. A táborban orosz, olasz és szerb katonákat helyeztek el. A hadifoglyok teljesen szabadon gyakorolhatták vallásukat. Ennek szellemében a somorjai tábor területén volt ortodox orosz kápolna, katolikus kápolna és zsidó imaház is. A fogolytábor a lakóbarakkokon kívül a következő infrastrukturális létesítményekkel rendelkezett: élelmiszerraktárak, konyha- és étkezőbarakkok, sütödék, sertésólak, hullakamra, tábori tűzoltóság, különböző műhelyek, karanténbarakkok,8 fogda, postahivatal, színháztermek, katolikus és ortodox kápolna, az olasz tisztek részére teniszpálya és két sportpálya. Az építőanyag szállítása szempontjából komoly hátrányt jelentett, hogy Somorjának nem volt összeköttetése az országos vasúthálózattal. A szállított faanyag az úszori vasútállomásra érkezett - ez 4,5 kilométerre feküdt a fogolytábortól. A kaszárnya udvarán, a szabad ég alatt tartózkodó egészséges hadifoglyok a vállukon hordták az építőanyagot a vasútállomásról a tábor 8 A karanténbarakkokba helyezték el átmenetileg az újonnan érkezőket és a külső munkára indulókat.
