Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Füreder Balázs - Irimiás Anna: Ételek, ételsorok a fronton és a hátország éttermeiben. Avagy mi került a magyar katonák és civilek tányérjára a Nagy Háború korszakában

FUREDER BALAZS—IRIMIAS ANNA: ETELEK, ETELSOROK A FRONTON ES A HÁTORSZÁG ÉTTERMEIBEN Sipos Benő magyar-német nyomtatott étlapján többnyire nincsenek árak, és csak valószínűsíteni lehet, hogy az étlap 1918-ból származik. Az „Arany Fáczánhoz” étlapja (Budapest, VI. kerület, Király utca 100. szám) ezért ke­vésbé informatív, ellenben a végén, az italok alatt megemlítik a „Heti étlapot” amely mindenképpen kuriózumnak számít: „Vasárnap: pörköltcsirke tarho­nyával; Hétfő: parasztgulyás; Kedd: köményes sertésczomb párolt káposztá­val (mexikói gulyás); Szerda: szűz-sült, székely-gulyás; Csütörtök: kolozsvári káposzta; Péntek: paprikás hal; Szombat: foghagymás-sült, székely-gulyás.”60 Szerencsére a Grand Hotel Hungária számtalan menülapja megmaradt 1918-ból.61 Ha ezeket tüzetesebben megvizsgáljuk, akkor a következőket figyelhetjük meg a különböző ételcsoportoknál. Leggyakrabban erőlevest kínáltak (erőleves csészében, erőleves reszelt tésztával, erőleves kockatész­tával), és csak nagyon ritkán fordult elő másféle leves (kelleves, gulyásleves). Az előételek (tojáslepény vesével, bevert tojás Morney-módra) menüben tartása egyáltalán nem volt jellemző, viszont a halételeket - főként a kiváló minőségi balatoni fogast - előszeretettel készítették (balatoni fogas fehér­bor-mártással, balatoni fogas Metternich-módra, fehérborban párolt fo­gas burgonyával, balatoni fogas rákmártással, halropogós). A húsételeknél egyértelműen a vesepecsenye, azaz a marhabélszín volt a favorit, de mellette fel-feltűntek borjúból, bárányból és esetleg marhából készült egyéb finomsá­gok is (félig sült vesepecsenye finomfőzelékkel körítve,62 vesepecsenye-szelet pirított burgonyával és zöldbabbal, csőben sült borjúgerinc fejes salátával, nyárson sült borjúgerinc körítve, borjúsült párolt káposztával, báránycomb tökkáposztával, rántott bárány fejes salátával, serpenyős marhaszelet burgo­nyával). Az általunk ismert menülapok egyetlenegyszer tartalmaztak főzelé­ket feltéttel (kelrépa63 borjúsülttel), ami a hely exkluzív jellegéből adódhat. A desszertkínálatot a változatosság jellemezte, nagyon ritkán fordult elő ugyanaz az ínyencség kétszer (orléans-i duzma, vanilia-créme parfait, tészta­­gyűrű, gyümölcskalács, rizsduzma borhabbal, linzi szelet, almás rétes, fagy­lalt, linzi torta, almás rizs, lekváros gombóc). Az étkezés lezárásaként rend­szeresen sajttal, gyümölccsel és feketekávéval kedveskedtek a vendégeknek, akik az ételek mellé sört, bort, pezsgőt, likőrt és ásványvizet választhattak (sör, kőbányai sör, Balatongyöngye fehér, Ringató fehér, Schamb. Lippe bur­gundi vörösbor, Szalay burgundi vörös, Törley Reservé, Hungária Dry pezs­gőbor, pezsgőbor, likőr, ásványvíz). Figyelemre méltó, hogy a Grand Hotel 60 MKVM DA 1981.835. 61 MKVM DA 1972.1208.1.; DA 1972.1208.2.; DA 1972.1210.; DA 1972.1214.2.; DA 1972.1215.5.; DA 1972.1216.1.; DA 1972.1216.2.; DA 1972.1217.; DA 1972.1218.2.; DA 1987.54. 62 írták így is: félig sült vesepecsenye finoman körítve vagy körítve. 63 Kelrépa = karórépa (?), http://www.kislexikon.hu/karorepa.html (a letöltés időpontja: 2016. július 2.).

Next

/
Thumbnails
Contents