Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Füreder Balázs - Irimiás Anna: Ételek, ételsorok a fronton és a hátország éttermeiben. Avagy mi került a magyar katonák és civilek tányérjára a Nagy Háború korszakában
FÜREDEE BALÁZS—IRIMIÁS ANNA: ÉTELEK, ÉTELSOROK A FRONTON ÉS A HÁTORSZÁG ÉTTERMEIBEN de legközelebb kiterjesztik az egész kerületre, tehát a soproni vendéglőkre is. A rendeletben kétféle menüt állapítottak meg: az egyszerűbb menü ára fehérterítékes helyiségben 5 korona 50 fillér, a többi helyiségben 4 korona 50 fillér. A fehérterítékes vendéglők ugyanakkor kötelesek egy másik terítéket is adni, mégpedig 8 korona maximális áron. Az egyszerűbb teríték fogásai délben: leves, főzelék húsfeltéttel és tészta; este ugyanez, de már leves nélkül. A nyolckoronás teríték fogásai délben: leves, sült vagy marhahús legalább kétféle főzelékkörítéssel, tészta, illetve a vendég kívánságára sajt, esetleg gyümölcs; este ugyanez, leves nélkül. Lehet csak főzeléket kérni húsfeltéttel, aminek az ára a fehérterítékes helyiségben 3 korona 40 fillér, a másik helyiségben 3 korona. A rendeletnek az előzőek mellett voltak egyéb korlátozásai is, mivel megszabták a kiszolgáltatandó ételek súlyát, mennyiségét, és azt is meghatározták, hogy a rendelet hatálya alá eső üzletekben csak igazolványra lehet ebédet vagy vacsorát kiadni. Nem tartoztak a rendelet hatálya alá a hadikonyhák, népkonyhák, valamint a vasúti vendéglők.33 Nem kellett sokáig várni a rendelet kiterjesztésére, ugyanis néhány hónappal később, 1918 augusztusától központilag szabályozták a városokban és a tízezer lakosnál nagyobb községekben működő vendéglők, kifőzdék, panziók és szállodák étkeztetési rendjét és árszabását. Ekkortól minden nyilvános étkezde déli 12 órától délután 3-ig, illetve este 7 órától 10-ig köteles volt menüt adni, sőt valamelyiknek kétfélét is kellett biztosítania. Továbbá kötelezték a vendéglősöket, hogy a menün kívül belsőségből vagy apróhúsból készült ételeket (pörkölt, gulyás, pacal, máj, tüdő stb.) és legalább egyféle főzeléket is étlapon tartsanak. A mennyiségeknél meghatározták, hogy a leves 2 deciliter, a hús 10 dekagramm, a főzelék 2 deciliter, az egyéb köret 15 dekagramm, a főtt tészta, sült tészta, felfújt pedig 12 dekagramm legyen.34 Vendéglői étlapok, menülapok A vendéglői étlapokat és menülapokat megvizsgálva messzemenő következtetéseket nem szabad levonnunk. Ezek többsége napjainkra sajnos elpusztult, ami pedig fennmaradt - néhány kivételtől eltekintve - a legelegánsabb helyek választékát ismerteti, ebből adódóan csak a tehetősebbek étkezési szokásaiba engednek bepillantást. A budapesti Grand Hotel Hungária 1914. július 4-i (szombati) - magyar és francia szavakkal vegyesen írt - déli étlapjáról igazán lenyűgöző fogások 33 Hars József i, m. 75. 34 Fehér Béla-Szécsi Noémi i. m. 238.
