Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Füreder Balázs - Irimiás Anna: Ételek, ételsorok a fronton és a hátország éttermeiben. Avagy mi került a magyar katonák és civilek tányérjára a Nagy Háború korszakában
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK tudnak majd elkészíteni, ezért érdemes már most jelentkezni. Az ebéd ára személyenként 2 korona 20 fillér lesz, jegyeket egy hónapra, esetleg egy hétre előre lehet váltani a hadikonyha helyiségeiben.28 1917. november 9-én a népkonyhákat és a hadikonyhákat a népjóléti ügyekkel megbízott miniszter hatáskörébe utalták, majd átkerültek a közélelmezési miniszter felügyelete alá.29 1917-ben már minden fővárosi kerületben nyitottak egy-egy hadikonyhát, Budapest belvárosában pedig négy polgári étkezde üzemelt. A hadikonyhákat a központi konyha szolgálta ki napi 10-12 ezer ebéddel. Idővel már ez is kevésnek bizonyult, ezért egy évvel később négyezer ebédet készítő kisegítő konyhát állítottak munkába a fővárosban. Egy-egy ebéd ára eleinte két korona körül volt a polgárság számára létrehozott hadikonyhákon, ahol jó minőségű, bőséges adagokat kínáltak (például: húsleves, paradicsomos káposzta marhahús feltéttel és diós kifli; zöldségleves, sertéspörkölt burgonyával és lekváros kalács; köménymagos leves, sertéskaraj párolt káposztával és kukoricás lepény). Ezzel szemben a népkonyhákon egy koronánál kevesebből is jól lehetett lakni, amiért levest és főzeléket adtak.30 A legtöbbet a polgári étkezőkben fizették a vendégek, ahol egy háromfogásos menü kenyérrel három koronába került, ráadásul a kenyér-, tészta- és vendéglői ebédjegyeket is be kellett szolgáltatni.31 A Soproni Napló 1918-ban az új év első napján arról tudósított, hogy a dr. Schwarz Sándor által szervezett Groszner-féle hadikonyha a Pannóniában már négy hónapja üzemel. „Az ebéd és vacsora összesen 3.60 korona - a nyújtott eledelekért valóban igen csekély összeg, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy leves és főzelék korlátlan mennyiségben áll az étkezők rendelkezésére, és mindenki annyiszor és annyit vehet a tányérjára, amennyit étvágya kívánatosnak mutat. A mai rendkívül magas árak mellett két bőséges étkezésért 3.60 korona tényleg igen kevés; az ételek pedig Ízletesen és minden polgári igényt teljesen kielégítő módon vannak elkészítve.”32 A háború utolsó évében a takarékosság jegyében központilag kezdték el meghatározni a vendéglői kínálatot. Ugyancsak a Soproni Naplóban jelent meg (1918. május 30-án), hogy Pozsonyban szigorú rendeletben szabályozzák a vendéglők működését. Egyelőre csak Pozsonyra vonatkozik az új rend, 28 Ismét megnyílik a Hadikonyha. Szamos, 49. évfolyam, 1917. október 3. 235. szám, 3. http://library. hungaricana.hu/hu/view/Szamos_1917_10/?pg=2&layout=s (a letöltés időpontja: 2016. július 2.). 29 Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914-1918. 1917. év. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960. 348. 30 Fehér Béla-Szécsi Noémi i. m. 228,230-231. 31 5. Nagy Anikó-Spekál József 2016 i. m. 158. 32 Hars József: Soproni olvasókönyv. Cikkgyűjtemény 1874-1944 a helyi lapok válogatásából. Sopron, 2003. 74-75. http://sopronanno.hu/sites/default/files/dokutar/soproni-olvasokonyv-sopronannodokutar.pdf (a letöltés időpontja: 2016. július 2.).
