Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Füreder Balázs - Irimiás Anna: Ételek, ételsorok a fronton és a hátország éttermeiben. Avagy mi került a magyar katonák és civilek tányérjára a Nagy Háború korszakában
FÜREDER BALÁZS—IRIMIÁS ANNA: ÉTELEK, ÉTELSOROK A FRONTON ÉS A HÁTORSZÁG ÉTTERMEIBEN nemzeti kincsünk volt, mint a Tisza vagy a Hegyalja, hűtlen lett a magyarokhoz. Elfogyott vagy talán szegény nem is fogyott el, hisz mindig eleget tett eddig kötelességének, hogy kenyérrel táplálja az országot egyik terméstől a másikig. Valahol jól elzárt raktárakban alszik a liszteszsák és a lakat kulcsait ragadozó kezek őrzik...”23 A legszegényebbek a népkonyhákon, hadikonyhákon és a polgári étkezőkben tudták csillapítani éhségüket.24 A levesosztó intézeteket tekinthetjük a népkonyhák egyszerűbb változatának, amelyeket a nőegyletek alapítottak és működtettek a 19. század végén és a 20. század elején. A katonák családtagjairól gondoskodó népkonyhák a háború kitörését követően országszerte létrejöttek: ezekben nemritkán napi ezer ebédet osztottak ki jegyre. Weiss Manfréd gazdag budapesti gyáros Váci úti népkonyháján a kenyér mellé meleg ételt, általában levest, főzeléket és húst (leginkább hurkát), vasárnap gulyást és mákos kalácsot adtak. Miskolcon a szegények számára kifőzdét nyitottak, ahol egy ebéd 80 fillérbe került. 1916 júliusában az egyik heti menü a következő volt: hétfőn csontleves gerslivel, zöldbabfőzelék; kedden csont- vagy rántott leves, tészta; szerdán hamisleves, savanyú burgonya; csütörtökön hamisleves és babfőzelék kolbászfeltéttel; pénteken pergeltleves tésztával és tészta; szombaton zöldségleves és főzelék sertéshús feltéttel; vasárnap gulyásleves.25 A hadikonyhákkal alapvetően a kispolgári réteget akarták megvédeni az éhezéstől. Ezekben nem ingyenes alamizsnát osztottak, hanem olcsó ételt, és abban különböztek a népkonyháktól, hogy elvitelre főztek. 1917. május 28. és június 3. között a Budapest Közúti Vaspálya Társaság hadikonyhájának heti étrendje szerint hétfőn habart bablevest, gulyáshúst burgonyával; kedden gombóclevest, babfőzeléket tojással; szerdán burgonyalevest, darás tésztát; csütörtökön köménylevest, burgonyafőzeléket hússal; pénteken bablevest, mákos tésztát; szombaton hagymalevest, paradicsomos burgonyát kolbásszal; vasárnap daralevest, káposztafőzeléket füstölt hússal és lekváros tésztát kínáltak. A menü alapján láthatjuk, hogy a szakács megpróbált tekintettel lenni a hétfői zsírtalan26 és a szerdai, valamint a pénteki hústalan napokra.27 Az erdélyi Szatmárban megjelenő Szamos című politikai napilapban 1917. október 3-án a hírek között szerepelt, hogy ismét megnyílik a Jótékony Nőegylet által szervezett hadikonyha, ahol háromszáz adagnál többet nem 23 Hajdú Tibor: Krúdy a világháborús Budapestről. In: Szoleczky Emese-Závodi Szilvia (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12. Budapest, 2011. 37-38. 24 S. Nagy Anikó-Spekál József 2016 i. m. 156-159. 25 Fehér Béla-Szécsi Noémi i. m. 225, 227, 231. 26 A habart bableves tökéletes választás egy zsírtalan napra, ellenben a gulyáshús burgonyával nem biztos, hogy zsír vagy olaj nélkül is elkészíthető. Igaz, nem ismerjük a szakács által használt receptet. 27 S. Nagy Anikó-Spekál József 2016 i. m. 158.
