Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Füreder Balázs - Irimiás Anna: Ételek, ételsorok a fronton és a hátország éttermeiben. Avagy mi került a magyar katonák és civilek tányérjára a Nagy Háború korszakában
FÜREDER BALÁZS—IRIMIÁS ANNA: ÉTELEK, ÉTELSOROK A FRONTON ÉS A HÁTORSZÁG ÉTTERMEIBEN A Nagy Háború kitörése után a lakosság és a katonaság élelemellátásában szinte egyáltalán nem mutatkozott semmiféle változás. Az évek múlásával azonban egyre több lett a megszorítás. A nélkülözés szinte mindenkit érintett, kivéve a társadalom politikai és gazdasági elitjét, akiknek csak minimális gondot okozott a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék beszerzése.1 A béketermelés átállítása hadigazdálkodásra - egyben a termelés visszaesése - nagyarányú inflációval járt, és a reálbérek drasztikus csökkenését vonta maga után. Az 1913-1914-es szinthez képest a gyári munkások reálbére 1918 végéig 47 százalékkal, a napszámosoké 54 százalékkal, a tisztviselőké 67 százalékkal csökkent. Különösen nyomorúságos körülmények között tengődtek a hadiárvák, a hadiözvegyek és a hadirokkantak, akiknek a száma egyre nőtt. A legfelsőbb rétegek ezzel szemben ugyanúgy éltek, mint a háború előtt, legfeljebb vásárlási és nyaralási szokásaikon kellett változtatniuk.1 2 Menázsi a fronton A laktanyák pontosan előírt élelmezése a 19. század végén alakult ki, követve az osztrák hagyományokat. A katonák 1881-ig csak ebédet kaptak; ettől kezdve feketekávéból, illetve rántott levesből álló reggelit, majd 1899-től kevés hússal kiegészített főzeléket vagy feketekávéból és tésztából álló meleg vacsorát is. A napi kenyéradag 840 gramm volt, pótlásként még 500 gramm kétszersült is járt.3 1 Bödők Gergely: 5. Magyarország és az első világháború - A mindennapi élet. In: Bocskai Rádió. A Clevelandi Magyarok Hangja. 2016. március 19. http://www.bocskairadio.org/5-magyarorszag-esaz-elso-vilaghaboru-mindennapi-elet (a letöltés időpontja: 2016. július 2.). 2 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999.105. 3 Süli Attila: Az 1909 M. mozgókonyha. In: Hausner Gábor (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 7. Budapest, 2004. 164.
