S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
37. Koronás fők lakomájától a frontharcosok menázsiájig
Az új király udvari ebédeket nem tartott, és a családi étkezések is egyszerűek voltak, barna kenyérrel. Zsemlyéről, kifliről szó sem lehetett, a hústalan napokat szigorúan betartották. Az udvari cukrászok nem sütöttek tejszínes süteményeket. Amikor a király a frontokat járta, szabad ég alatt tartott pihenőjén fogyasztotta el a magával hozott kenyeret, kolbászt és sajtot. Királyi lakomáját megosztotta az arra járókkal. Őfelsége kívánságára születésnapján elmaradtak az ünnepségek. Egy tiszti étkezdében szép szavakkal éltették a királyt, de az alezredes parancsnok nem engedte meg, hogy pezsgőt bontsanak. „Egész szolgálati időm alatt ez volt az egyetlen katona, aki nem hódolt az elvnek, hogy Őfelsége születésnapján a pezsgőnek bőven kell folynia” - emlékezett vissza Várady Géza pápai prelátus, a 2. hadsereg tábori főpapja.3 II. Vilmos német császár seregeinél tett látogatásai alkalmával csak szerény díszebédet fogadott el (hideg előétel, gulyás, desszert, fehér- és vörösbor). Egyik al-dunai útja alkalmával Orsóvá közelében a gőzösön ebédelt, amiről a Vendéglősök Lapja is megemlékezett 1916. február 5-én. A császárt rég nem látták ilyen jókedvűnek. Élénken társalgóit, és kitűnő étvággyal evett. Nem csoda, hiszen a következő menüt szolgálták fel: 1. Erőleves, 2. Balatoni fogas, 5. Bélszínszeletek, 4. Finomfőzelék, 5. Szamócaszörbet [jégbe hűtött szörp], 6. Stíriai hizlalt jérce, 7. Saláta és befőtt, 8. Csirág [spárga] habos mártással, 9. Csokoládéduzma [felfújt], 10. Sütemény, 11. Sajt, gyümölcs, 12. Kávé, 13. Sör, 1904-es évjáratú kecskeméti furmint, 1908-as egri bikavér, G. H. Mumm [francia pezsgő], 1911-es Schloss Johannisberger, 1874-es tokaji aszú, 1848-as konyak, likőrök. A császár Berlinben takarékos udvartartást engedélyezett, ahol „K" kenyér járta. Hadikenyérnek (Kriegsbrot) nevezték, és sok burgonyát (Kartoffel) tartalmazott. Példájára rendelte el Ferenc József, hogy Bécsben az udvari sütöde is csak hadikenyeret süssön. Rendületlenül fogyasztotta, amíg orvosának az uralkodó magas korára való tekintettel aggodalma nem támadt a nehezen emészthető kenyér „élvezete” miatt. Engedélyt kért, hogy Őfelségének közönséges fehér kenyeret süttessen. 3 Várady Géza: Feljegyzések a világháború vérzivataros napjaiból 1914-1918. Budapest, 1925. Magasabb parancsnokság étterme. Fotó II. Vilmos reggelije a fronton. Képeslap GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK I 195 I I
