S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
14. A minennapi kenyér
I Katonai pékség. Fotó a többinek egyfajtájú kenyérlisztnek kellett lennie. A kenyérliszthez (búza, rozs) 33 százalék árpalisztet vagy 30 százalék tengeri-, burgonya vagy rizslisztet, esetleg burgonyakeményítő-, illetve rizskeményítő-lisztet kellett keverni. A katonai szállításra ez a rendelkezés nem vonatkozott. A hadsereg továbbra is a korábbi, jó minőségű magyar lisztet kapta. Az osztrákok november végétől kevert és jobban kiőrölt lisztet szállítottak. A pékek december 2-ától már csak kevert lisztből süthettek kenyeret - ez volt a magyarok első hadikenyere. A kiőrlési arány megváltoztatása három hetet, a hadikenyér kötelező előállítása négy hetet késett az osztrák rendelkezésekhez képest. Alig száradt meg a tinta a rendeleteken, máris módosítani kellett őket. 1914. december 7-étől kezdve ott, ahol többféle lisztet őröltek, a búzát 80 százalékig kellet kiőrölni, és belőle csak háromféle lisztet lehetett előállítani: „T exas“ kézi kakoricadardl6| jelenkor leg,óbb daraioja. Egyetlen ÍV*——N kézi készülék, amely I Jól használható. Erős szerkezet. — Hagy 'Fa munkaképesség. = Kapható: Király Alajos utóda BUDAPEST, VI. ker.f Felsőerdősor в. sz. Újsághirdetés Malommunkás igazolványa Pékműhely. Iskolai szemléltető plakát (balra) nullás vagy egyes lisztet, főzőlisztet és kenyérlisztet. A főzőlisztet 30 százalék árpaliszttel, a kenyérlisztet pedig tengeri-, burgonya- vagy rizsliszttel kellett keverni. A jó liszt tulajdonságait - tiszta, sárgásba játszó fehér szín, kellemes lisztszag, „kaparós" tapintás, nem csomós, élet van benne stb. - a háború alatt el kellett felejteni. 1914 végére nyilvánvalóvá vált, hogy az elhúzódó háborúban a gabona- és lisztkészlet Magyarországon sem fog kitartani. Mintegy 2 millió mázsa hiánnyal kellett megbirkózni, ami további megszorító intézkedéseket tett szükségessé. A hadsereg a tervezettnél többet fogyasztott. Hiányzott az a vélhetően tetemes mennyiség is, amelyet a konjunktúrát ügyesen kihasználó spekulánsok a háború első fél éve alatt jó pénzért Ausztriába csempésztek. A búza- és rozslisztek kíméléséről szóló, 1915. február 16-án kelt miniszterelnöki rendelet előírta, hogy március első napjától csak olyan kenyereket szabad sütni, amelyek felerészben kukoricalisztet tartalmaznak. Ahol kukoricából hiány volt, burgonyát kellett a búzaliszthez adni, legalább 25 százalékban. Március közepére kiderült, hogy a pótlékokkal sem lehet a lisztkészletet annyira megnövelni, hogy aratásig kitartson, ezért a kiőrlési arányt tovább növelték: a búzánál 90, a rozsnál 88, az árpánál 78, a tengerinél 93 százalékra. A malmoknak április 1-jétől a főzőliszthez is 50 százalék árpa- vagy kukoricalisztet, a kenyérliszthez pedig 70-80 százalékig árpa-, tengerivagy burgonyalisztet kellett keverniük. Budapesten 1915. május 16-tól kezdve csak lisztjegyek ellenében adhattak főzőlisztet, és a fehérkenyér sütését szigorúan büntették. A fővárosi háztartások egy szem kenyérlisztet sem kaptak, GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 93
