S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
14. A minennapi kenyér
üdvözlet Barcsról — Union malom készletek is. Ausztriában az új aratásig 17,4 millió mázsa liszthiány mutatkozott. A liszthiányon a Monarchia mindkét államában a kiőrlési arány növelésével, pótszerek hozzákeverésével, a gabona ipari felhasználásának korlátozásával igyekeztek enyhíteni. Sor került a fejadagok csökkentésére és jegyrendszer bevezetésére is. Az osztrák kormány 1914. október 51-től a közélelmezésre szánt búza- és rozslisztkészleteket egyharmad részben árpa-, tengeri- vagy burgonyaliszt hozzákeverésével szaporította. December 7-étől pedig felemelte a kiőrlési arányt, ami azt jelentette, hogy több korpát hagytak a lisztben. Felkutatták és lefoglalták a korábbról megmaradt - és eldugdosott - készleteket is. A magyar kormány első intézkedésként 1914. október 5-től megtiltotta a szeszfőzdéknek a búza és a rozs feldolgozását, valamint korlátozta az árpa és a zab felhasználását szesztermelés céljára. November 8-án elrendelték a liszt keverését lisztpótlókkal, továbbá a közfogyasztásra szánt búza- és rozsliszt kiőrlési arányának növelését. Évi egymillió tonnát meghaladó őrlési kapacitásával Budapest volt Európa legnagyobb malomipari központja, világviszonylatban pedig az amerikai Minneapolis után a második helyen emlegették. A nemzetközi műszaki színvonalat is meghaladó, magyar találmányokkal (Mechwart-hengerszék, Haggenmacher-síkszita) büszkélkedő tizenegy nagy fővárosi gőzmalom őrölte a magyar termés jelentős részét: Concordia Gőzmalom Rt., Első Budapesti Gőzmalmi Rt., Erzsébet Gőzmalom Rt., Gizella Gőzmalom Rt., Haggenmacher Gőzmalma, Hungária Gőzmalom Rt., Király Gőzmalom Rt., Lujza Gőzmalom Rt., Pesti Hengermalom Rt., Pesti Molnárok-Pékek Gőzmalma Rt., Pesti Victoria Gőzmalom Rt. A nagymalmokból került ki a hadseregnek szánt magyar lisztmennyiség legnagyobb hányada. A malmok egy kivétellel részvénytársasági formában működtek, komoly banki érdekeltségekkel. Mérlegadataik vezetőik állandó panaszkodása ellenére is arról tanúskodnak, hogy az 1915-as válságos év után a világháború első éveiben sikerült teljes mértékben kihasználniuk a konjunktúrát. A sajtó még azt is tudni vélte, hogy a valódi nyereségeket elrejtették a különböző tartalék tételek között. Az osztalékok átlagosan száz százaléknál nagyobb emelkedést mutattak, a részvények áremelkedése két-háromszorosa volt a háború előttinek. A malomipar a hazai bankmonopólium és az ipari tőke összefonódását példázza. A Magyar Általános Hitelbank két pesti és három vidéki, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pedig három fővárosi nagymalomból álló konszernt hozott létre már a 19. század végén. Vidéken kisebb kapacitású gőzmalmok épültek: mindössze tizennégy malom termelőképessége haladta meg az évi tízezer tonnát. Magyarországon „lisztgyárnak" minősíthető malom alig harminc volt, ezek őrölték a piacra kerülő liszt 90 százalékát. A gőzmalmok békeidőben huszonhárom fajta lisztet tudtak előállítani. A nagymalmok koptatóberendezései csíramentessé tették a lisztet - a több mint 15 000 kismalom ezt nem tudta biztosítani, ezért lisztjeik romlandóbbak voltak. Általában egy-két fajta lisztet őröltek. A malmok 1914. november 25-étől búzából legfeljebb 15 százalékot őrölhettek finom (nullás vagy egyes) lisztté, 92 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM Union Malom Barcson. Képeslap Malom garatja. Újságkép
