S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
10. A közélelmezés diktatúrája
osztály foglalkozott az élelmiszerekkel történő visszaélésekkel. Elsőrendű feladatnak tekintették az áruvisszatartás és -felhalmozás, az árdrágítás, az áruuzsora és a csempészet elleni küzdelmet, a rejtett készletek felkutatását és bevonását az élelemellátásba. Az élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz a kereskedelem teljes kizárásával a hatóság feladatai közé sorolták. A közélelmezés javítása érdekében az Országos Közélelmezési Hivatal keveset tehetett. Megalakulásakor rendezésre váró kérdések tömegével találta magát szembe, amelyek megoldását a közvélemény nemcsak remélte, hanem egyenesen követelte. Az OKH elnöki posztjára nem élelmiszerügyekben jártas szakembert nevezett ki a miniszterelnök, hanem báró Kürthy Lajost, Zólyom és Turóc vármegyék főispánját, aki rövid ideig tartó működése alatt közigazgatási rendelkezésekkel, „közgazdasági közigazgatással" próbálta megoldani a közélelmezés problémáit. (Amikor ez nem sikerült, ankétokat tartottak, bizottságokat hoztak létre.) Kürthy az Országos Közélelmezési Tanácsnak is elnöke volt. A „közélelmezési főispánnak" nevezett Kürthy Lajost „közélelmezési mumusnak" csúfolták a piacokon tett váratlan látogatásai miatt. Ekkoriban született a következő pesti vicc:4- Mi a közélelmezés?- Ezer rendelet, kétezer parlamenti beszéd és tízezer közbeszólás.- És mért nevezik ezt közélelmezésnek?- Mert ezekkel igazán jóllakott az ország. Az OKH-t a köznyelv közélelmezési minisztériumnak nevezte. Konyhájáról az a hír járta, hogy a lakossági fejadagokat precízen kiszámító, a büdös hadimargarin ellen zúgolódó urak kiváló disznózsírral készített ételekben dúskálnak, szinte ingyen. A Pesti Futár 1918. szeptember 13-án feltette a kérdést: „Miért is hívják ezt a minisztériumot közélelmezési minisztériumnak? Ennek csak az volna a helyes neve, hogy önélelmezési minisztérium." Az Országos Közélelmezési Hivatal élére a miniszterelnök 1917 nyarán tárca nélküli minisztert nevezett ki, gróf Hadik Jánost. A Közélelmezési Hivatal elnökeit a népnyelv a „közélelmezési diktátor" elnevezéssel illette. Az új miniszter programját a közvélemény kedvezően fogadta: „Ha az ország minden polgára látni és érezni fogja, hogy a rendkívüli takarékosságot és nélkülözést a háború kény-4 Borsszem Jankó, 1916. december 3. 1916. április 5. A húsvéti tojás festésének eltiltása. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1916. évi április hó 4-én II23H9I6. M. E szám alatt kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir minisztérium a háború esetere szóló kivételes in’ zkedésekröl alkotott törvényes rendelkezések alapján г kővetkezőket rendeli: I- *• A tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése vagy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett vagy kikészített tyúktojásnak forgalombahozatala az ország egész területén tilos. 2 5. Aki a jelen rendelet rendelkezését vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az. amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el és az 1914: L t-c. 9. s-а értelmében két hónapig terjedhető elzárással és Hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. a i. Ez a rendelet 1916. április 5. napján lép életbe. * Szekeslóvaros Tanácsa. A központi hatalmak propagandajelvénye Plakát szere teszi elkerülhetetlenné, nem pedig az élelmezési politika rendszertelensége és az ellátás igazságtalan volta, az önmegtagadás kevésbé fog nehezére esni.”5 „Vajon jobb lesz-e most már a helyzetünk, hogy hadi-koszt helyett élelmiszert Hadik oszt?" - tűnődött a Borsszem Jankó. Hadik János be akarta kapcsolni a kereskedelmet az élelmiszer-elosztásba, de elgondolása a gazdaságot gúzsba kötő határtalan központosítási lázban nem valósulhatott meg. A korlátlan hatalmasságok talán meg sem hallották Kari Helfferich német államtitkár szavait: „Lehetséges ugyan a közgazdaságot egy óriási géppé átalakítani, de ez a gép nem fog járni, ha kiszivattyúzzák belőle a motorikus erőt, a saját érdekében és saját kockázatával dolgozó kereskedő kezdeményezését."6 Hadik gróf túlzottnak és a magyar fogyasztóközönség érdekeivel összeegyeztethetetlennek tartotta az osztrák kormány élelmiszer-követeléseit. Nem akarta kockára tenni Magyarország polgári lakosságának ellátását, ezért 1917 utolsó napjaiban lemondott tisztségéről. Utódjául egy jó hírnévnek örvendő katonatisztet neveztek ki, Windischgrátz herceget. A háborús gazdasági szervezetek száma nőttön-nőtt, már a Központok Központja (Magyar Nyersanyag-beszerzési Központok Egyesülése) is megalakult. Az Apolló kabaréban Magyari Lajos újabbak létrehozásáról énekelt: 5 Köztelek, 1917. augusztus 4. 6 A Központ, 1918. április 15. GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 75
