S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
10. A közélelmezés diktatúrája
„Alapítsunk egy központot, kis központot, friss központot pácolt tehénszőrre, hadi-levegőre."7 A kormány 530/1918. M.E. számú rendeletével 1918 februárjában az OKH-t vezető miniszter alárendeltségében közélelmezési kormánybizottságokat állított fel a közélelmezés területén hozott kormányrendeletek és kormányhatósági rendelkezések végrehajtásának irányítására, ellenőrzésére és a szükséges intézkedések megtételére. A szakmai szervezetek és a közvélemény már régóta követelték a központok ellenőrzését. Az újságok nap mint nap beszámoltak valamelyik központ „rémuralmáról", botrányos gazdálkodásáról, tisztviselőinek visszaéléseiről. Érdemi cáfolatok helyett csak semmitmondó válaszok hangzottak el, ami tovább szította a központellenes hangulatot. Végre 1918. szeptember 20-án megjelent a kereskedelemügyi miniszter 83958/1918. K.M. számú rendelete a háborús gazdasági szervezeteket ellenőrző állami hivatal létrehozásáról. A sajtó üdvözölte a rendeletet, de „feltűnőnek" tartotta, hogy az ellenőrzés csak a kereskedelmi minisztérium és az OKH alárendeltségébe tartozó gazdasági szervezetekre terjedt ki, a földművelésügyi miniszter fennhatósága alatt állókra nem. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) hivatalos lapja 1918. október 16-án közzétette a háborús gazdasági szervezetek akkor már igen hosszú névsorát. A központok szívesen „megfeledkeztek” arról, hogy küldetésük a háború idejére szól. A Haditermény Rt. „az örök élet reményében" a háború végén akart magának székhazat építeni. Úgy gondolták, a háború után is pótolhatják a modern kereskedelmet. Működésük első korszakában sokan azt hitték, hogy a központok a szocializmus legalapvetőbb követelményeit valósítják meg. A közös árubeszerzés és a közös elosztás, a termelés és a fogyasztás ellenőrzése szép jelszavak voltak, amelyekből már mindenkinek elege volt. Az ellenzők hangja egyre erősödött. 1918. május 19-én az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség nagygyűlésén követelték, hogy a létjogosultságukat vesztett intézményeket azonnal szüntessék meg, a többit pedig abban a pillanatban, amikor a háború véget ér. Az OKH élén báró, gróf, majd herceg állt. Az elnökök rangban emelkedtek, tehetségben és eredményességben azonban többet várt tőlük a közvélemény, akárcsak a köz-7 Az Üzlet, 1917. május 15. Háborús gazdasági szervezetek Áruforgalmi Iroda, Áruforgalmi Katonai Kirendeltség a megszállott területek részére, Ásványolajipari Szövetség, Bélbizottság, Borkiviteli Szakbizottság, Bőrbeszerzési R.T., Borközpont, Burgonyaközpont, Cipőközpont, Cukorközpont, Csontközpont R.T., Devizaközpont, Délkeleti Megszállt területek német, osztrák és magyar Hitelezőinek Központja, Élesztőipari Bizottság, Erdő- és Mezőgazdasági Hadianyag Értékesítő Intézet R.T., Faértékesítő Hivatal, Fémátvételi Bizottság, Fémközpont, Fémrekvizíciós Bizottság, Fonópapírbizottság, Gépszíjelosztó Bizottság, Gummibizottság, Gummiátvételi Bizottság, Gyantaközpont, Gyapjasbőrbeszerző R.T., Gyapjúközpont, Gyertyaelosztó Iroda, Gyógyszerforgalmi Kirendeltség, Gyufaipari Szövetség, Hadianyag Értékesítő Intézet R.T., Hadifémbizottság, Hadi Szénbehozatali R.T., Haditermény R.T., Háborús gazdasági szervezeteket ellenőrző állami Hivatal, Ingatlanforgalmi Bizottság, Kávéközpont, Keletről Behozott Anyagok Átvételi Bizottsága, Keményítő Központ, Kender- és Jutaipari Bizottság, Kenderközpont, Kilincshivatal, Korpaközpont, Közélelmezési Hivatal, Központi Árvizsgáló Bizottság, Központok Központja, Külföldi magyar vagyonérdekeket védő szervezet, Lenáruközpont, Lenipari Bizottság, Lenipari Központ, Népruházati Bizottság, Népruházati R.T., Nyersanyagközpontok, Ócskavasbizottság, Olaj- és Zsiradékügyi Bizottság, Olaj- és Zsíripari Központ R.T., Országos Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcsforgalmi R.T., Öntöttvastöredék Bizottság, Pamutközpont, Papírhulladékbizottság, Papírgyári Szövetség, Rémközpont (Romániában Érdekeltek Magyar Központja), Sertésközpont, Szappanelosztó Iroda, Szénbizottság, Szilvaközpont R.T., Szőrközpont, Takarmánybizottság, Takarmányközpont, Textilhulladékbizottság, Textilközpont, Tojásközpont, Újságpapírközpont, Vadforgalmi Iroda, Vaj- és Sajtforgalmi Bizottság, Vasbizottság, Vegyészeti Külkereskedelmi R.T., Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcsforgalmi Intéző Bizottság, Zsákbizottság. pontoktól. A mezőgazdaságot a háború mellett az időjárás is sújtotta. A terméshozamok csökkentek, a megfogyatkozott élelmiszerkészletekre túl sok szervezet leselkedett. Már száz és száz kéz, gazdasági szervezet, ankét, fórum foglalkozott a hadsereg élelemellátásával és a közélelmezéssel. Élelmiszert azonban egyik sem tudott termelni, és ha az embereket nem is, a bürokráciát nagymértékben hizlalták. A központok élték világukat és zsírosodtak. Nem teljesült Förster Aurél képviselőházi ülésen elhangzott kívánsága: „Az istennyila üssön bele minden központba!”8 Két nappal később krónikusan alultáplált, ellátatlan katonákkal vette kezdetét a piavei katasztrófa. Windischgrátz herceg kijelentése beigazolódott: „A háborút az nyeri meg, akinek az utolsó darab kenyér marad a kezében."9 8 Az Est, 1918. június 15. 9 Az Est, 1918. augusztus 7. 16 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
