S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
10. A közélelmezés diktatúrája
FöldmivoUsfigyi minisztérium. - Ackerbau-Ministen uni Földművelésügyi minisztérium. (Az Országos Gazdasági Bizottság ülésezési helye.) Képeslap tatás kezdetét és végét, terjedelmét, idejét és helyét a honvédelmi miniszter határozta meg, a teljesítés végrehajtása a törvényhatóságokra hárult. A hadiszolgáltatási kötelezettség 1914. július 26-án kezdődött. A kormány csak hosszas megfontolás után avatkozott be a gazdasági életbe, amit elsősorban a hadsereg élelmezése követelt meg. A háborús törvényalkotás az élelmezés tekintetében az áremelés ellen hozott rendelettel és a hadsereg vágómarha-szükségletének fedezése érdekében foganatosított intézkedésekkel kezdődött. Ezután sorra jelentek meg a liszt- és kenyérszükséglet biztosítására szolgáló, a keverést, a kiőrlési arányt, a maximális árakat meghatározó, a kenyérgabonamagvak kímélését, a rekvirálást elrendelő, a pékek és malmok tevékenységét szabályozó rendeletek. A törvényalkotás 1915-től kiterjedt a mezőgazdasági munkákra is (az aratási munkák feltételeinek megteremtése, a katonák szabadságolása a tavaszi vetési és szőlőművelési munkák idejére, a permetezéshez szükséges rézgálic vagy egyéb réztartalmú védőszerek biztosítása stb.). A hadsereg a háború kitörésének pillanatától kezdve ugrásszerűen megnövelte az élelmiszer-fogyasztást. Ellátását nem lehetett veszélyeztetni, e fölött a kormány és az illetékes minisztériumok - földművelési, honvédelmi, belügyi, kereskedelmi minisztérium -, valamint a MÁV és a székesfőváros képviselőiből alakult Országos Gazdasági Bizottság (OGB) őrködött. A katonai és a polgári hatóságoknak egyaránt sok gondot okoztak a háborús viszonyokat rögtön kihasználó, gyors meggazdagodásra vágyó lelkiismeretlen uzsorások. A kereskedelem szabad-Qabona-pixc Nagykőrös fő f .^Hadár-féle gőzmalom és közgazdasági bank sága megengedte, hogy a nagybirtokosok, a malmok és a nagykereskedők terményeiket mindaddig kivonják a forgalomból, amíg a hadiszállítók és ügynökeik fel nem verik az árakat. A bankok nagy összegű hiteleket nyújtottak a vásárlásokhoz, és jócskán részesültek a haszonból. Az angol gazdasági blokád következtében a központi hatalmak vámkülföldi behozatala csaknem teljesen megszűnt, az árak magasra szöktek, az áruhiány réme kísértett. Zavart okozott a pánik is, amely elfogta a lakosságot a háború kitörésekor. Ez a készletek visszatartásához, árufelhalmozáshoz és áruelrejtéshez vezetett. A háború első évében hozott törvények és rendeletek egységes koncepció nélkül, ad hoc születtek. Az élelmezési feladatok intézésére speciális szaktudással rendelkező és gyakorlott szervezet nem állt rendelkezésre. Az illetékes minisztériumok megszaporodott gondjai az önmagában is komoly feladatot jelentő közélelmezéssel bővültek. Az árakat „aránytalanul magas összegben megszabni nem szabad" - az ilyen és hasonló határozatlan és pontatlan 70 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
