S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
9. A trén táplálja a frontot
Gépkocsipark. Fotó Tréntábor. Fotó száraz, gyakran kell öntözni... Az ilyen jól öntözött torok termi csak igazán a cifra káromkodást és teringettézést. A legjobb kocsikenőcsnél is jobban hajtja a járműveket egy kicifrázott káromkodás."3 Idősebb népfelkelők bölcsen állapították meg, hogy ki mivel dolgozik, azzal kenődik, és az ételt-italt rendszeresen szállító trénnél - ha nem is csurran, de legalábbis - csöppen néha valami, amiből a frontharcosok kimaradtak. Csodák csodájára a lógósok a trénnél kerestek menedéket. A hadra kelt sereghez a szállítás vasutakkal, vízi járművekkel, drótkötélpályákkal, kutyafogatokkal és vonattal történt. A hajtó- és vonóerőtől függően a vonat gépkocsikból, fogatolt járművekből és málhásállatokból állt, amelyek eltérő teherbírással, menetgyorsasággal, terepjáró és teljesítőképességgel rendelkeztek. Szűkebb értelemben a vonat csak a fogatolt járművekből és a málhásállatokból álló oszlopokat jelentette. A szervezeti tagozódásnak megfelelően csapatvonat és seregvonat létezett. A csapatvonatot általában kincstári járművek, a fogatolásukhoz alkalmazott lovak, valamint a hajtó- és kísérőszemélyzet alkották, amelyekkel a csapatok békében is rendelkeztek. A seregtest-parancsnokságok felszerelését és a mozgó intézetek eszközeit, anyagkészleteit a seregvonat szállította. Katonás képet egyetlen ilyen alakulat sem mutatott. Csak a parancsnok és a legénység töredéke volt katona. 3 Deutsch Miksa: Alakok és képek a m. kir. budapesti 1. népfölkelő gyalogezred történetéből. Budapest, 1918. Az állomány többsége polgári ruhát viselő civilekből állt, akik bérért teljesítettek hadiszolgálatot - igen gyakran saját szekérrel és lóval, amelyek használatáért ellenszolgáltatást kaptak. A kocsis (gazda) jól ismerte fogatának tulajdonságait, érdekében állt a lovak kímélése és ápolása, a szekér karbantartása. A csapattestek részére szükséges anyagokat csapatvonat szállította gazdászati vagy csapattiszt parancsnokságával. A harc és a gyors manőverezés követelményei szerint a csapatvonat két részre oszlott. A csapatot menetben ötven lépés (1 lépés = 75 cm) távolságra követő ütközetvonatba tartoztak a harc közben, közvetlenül előtte és utána szükséges anyagokat és eszközöket szállító kocsik, málhásállatok és a gulyáságyú, valamint az élelmező (gazdászati) tiszt segédszerveivel, a számvivők, tisztiszolgák, tartalék lovasok, szakácsok, különböző mesteremberek. A menetoszlopban az ütközetvonat mögé ötven lépésre sorolt málha- vagy eleségvonat a harctevékenységnél nélkülözhető anyagokat (élelmiszer, különféle felszerelések, szerszámok, tisztek és irodák poggyásza) szállította mesteremberekkel (fegyvermester, patkolómester, szíjgyártó, nyerges, gyógykovács, kerékgyártó, cipész, szabó) és tartalék hátaslovakkal. Idetartozott az eleségkocsi is. Az ütközetvonat állandóan követte a csapatot, és harcba lépés esetén a közvetlenül veszélyeztetett körzeten túl, a küzdők ellátását fennakadás nélkül biztosítani képes távolságban ütött tábort. A gulyáságyú a terepadottságokat kihasználva egészen közel ment a századokhoz. Ha ez lehetetlen volt, a fő-56 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
