S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
3. "Egy állam akkor erős, ha erős hadserege van"
Legénységi konyha. Képeslap Gulyáságyú a fronton. Képeslap A dicsőséges 30,5 cm-es mozsár. Propaganda-képeslap Hídépítés a Drinán. Képeslap a Drinán — Brückenbau an der Drina lémák következtében legnagyobb mértékben a főszállásmesterség változott. Közvetlen alárendeltségében gépkocsizó- és vonatcsapatok, katonai bányák, fakitermelő üzemek, anyagraktárak stb. működtek. Mezőgazdasági, bányászati és kohászati ügyek intézésére gazdasági csoportok alakultak. A vasúti szállítások súlya a szénkrízis, a hadsereg létszámbeli gyarapodása és a vasút fokozott igénybevétele miatt tovább nőtt. A haderő a háború során szervezetében, fegyverzetében, felszerelésében, létszámában és alkalmazási elveiben lényegesen változott. A tüzérség és a műszaki csapatok ugrásszerű fejlődésen mentek át. Rohamcsapatok alakultak. A gyalogság vezető szerepe mérséklődött. A lovasság jelentősége és állománya jelentősen csökkent, részben gyalogosították. Az élelmezés alapelvei kevésbé, rendszere és szervezete lényegesebben változott. A haderő élelemellátása élelmezési létszám alapján történt. A valóságosnál több étkezésre jogosult feltüntetése általános jelenségnek számít a hadtörténelemben. A Nagy Háborúban sem mindig érvényesült egy korábbi hadvezér, Raimondo Montecuccoli megállapítása: „Az élelmiszert rendben, takarékosan és a hiteles létszámkimutatásnak megfelelően kell kiosztani."5 A gyakorlati életben: „Ez az a kimutatás, mely soha sem stimmel. Bevonulás, betegek, gyengélkedők, sebesültek, elesettek, szimulálásban meghaltak, időlegesen és tartósan vezényeltek növedéke és fogyatéka olyan létszámhullámzásokat okoz, mely mellett a hadiállományú zászlóaljban a létszám soha sem egyezhet.”3 4 3 Raimondo Montecuccoli: Emlékiratok a háborúról. Budapest 1974. 4 Dr. Deutsch Miksa: Alakok és képek a m. kir. budapesti 1. népfelkelő gyalogezred történetéből. Budapest, 1918. GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 25
