S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)

3. "Egy állam akkor erős, ha erős hadserege van"

Jé. и. X. Eisenbahn- и. 'Celegrajen-^egitnent (Betriebs-Detachement St. Pölten-Tulln) Anlässlich, des Qeburisfestes Sr. ManétSt deeoéme Locomotive.

Közös vasúti és távíróezred. Képeslap

A szervezeti struktúra magasabb szintjein sem volt ez másként. A Szerbiában 1915 őszén harcoló 3. hadsereg-parancsnokság hivatalosan vezetett naplója szerint az élelmezési létszám november 15-én 156 037 személy és 56 546 ló volt. A hadtáp-főparancsnoksághoz felterjesztett anyagi helyzetjelentésben azonban 213 450 személy és 82 820 ló szerepelt. A többlet - 57 413 ember és 26 274 ló - körülbelül egy hadtest élelmezési állományának felelt meg.

Egy honvéd gyaloghadosztály (tüzérséggel, intézetekkel, műszaki alosztállyal) élelmezési állománya körülbelül 20 000 fő és 5000 ló volt. Egy közös lovashadosztályé 9000 fő és 6600 ló, egy három gyaloghadosztályból álló hadtesté körülbelül 65 000 fő és 17 500 ló. Az orosz fronton 1914 augusztusában a főcsapás irányában bevetett 1. hadsereg kötelékébe három hadtest és két lovashadosztály tartozott, összesen 540 000 fő és 110 000 ló élelmezési létszámmal.

A Monarchia lakossága az 1910-ben tartott népszámlálás szerint összesen 51,4 millió fő volt. Ausztria 28,6 millió, Magyarország (Horvátországgal és Szlavóniával együtt) 20,9 millió, Bosznia-Hercegovina 1,9 millió lelket számlált. A Nagy Háborúban az összlakosságból 9 millió, Magyarország részéről 3,8 millió katona vett részt.

A vezérkar hadműveleti és hadtápirodái, valamint a közös hadügyminisztérium 10. és 12. ügyosztályai 1914 elején általános hadiélelmezési számvetésben határozták meg a háborús élelmiszer-szükségletet. A számvetésnél a tábori hadseregek és a haditengerészet, a várak, hadikikötők, egyéb erődített helyek, továbbá a hátországban

Drótkötélpálya és lovas trén. Fotó

visszamaradó parancsnokságok, szervek és alakulatok (póttestek és tartalékaik, intézetek és hadiüzemek stb.) 3,6 milliós élelmezési összlétszámából, valamint a háború várhatóan három hónapos (kilencven napos) időtartamából, mennyiségi adatok tekintetében pedig a háborús élelmezési utasításban meghatározott hadiélelmezési normákból indultak ki. A kiszámított szükségleteken felül még rendelkezésre állt a hadra kelt sereg, továbbá a várak, hadikikötők, erődített helyek élelmiszertartaléka.

A háború alatt az arcvonalakon és a hátországban 1914-ben összesen 4 053 000 fő, 1915-ben 5 968 000 fő, 1916-ban 5 597 000 fő, 1917-ben 5 213 000 fő, 1918-ban pedig 4 912 000 fő szolgált.5 A hadiszolgálatot teljesítőkkel a hátországi közélelmezési létszám csökkent ugyan, de a katonai fejadagok meghaladták a polgári fogyasztást, ezért a nagy létszámú hadsereg jelentős többletfogyasztást eredményezett.

5 Zachar József: Egy ezredévi szenvedés. Fejezetek a magyarság hadi történelméből. Budapest, 2003.

26 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM