S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
3. "Egy állam akkor erős, ha erős hadserege van"
о „Egy állam akkor erős, ha erős hadserege van” A Nagy Háborúban az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének élelmezésével biztosítani kellett a harcképesség, a megfelelő egészségi és fizikai állapot folyamatos fenntartását, a haditerv megvalósítását. „A hadi diadalok kivívásánál a hús, a szalonna, a zsíroshordó meg a liszteszsák ugyanolyan fontos dolgok, mint a fegyver, az ágyú meg a muníció."1 A gépesítettség alacsony szintje miatt a mozgékonyság a lovakon múlt. Takarmányozásuk az emberek élelmezésével egyenrangú feladatot jelentett. A haderő szervezeti felépítése és létszáma, valamint a háború tervezett ideje alapjaiban határozta meg az élelem-, illetve takarmányellátást. A Monarchia fegyveres ereje az általános hadkötelezettség elvén épült fel. Szárazföldi haderőből és haditengerészetből állt. Felette az uralkodó rendelkezett mint legfőbb hadúr. Bonyolult szervezete eltért az általánostól. A bevethetőség és ütőképesség alapján három szintre tagolódó szárazföldi haderő első vonalát a német vezényleti és szolgálati nyelvű, a haderő zömét képező császári és királyi (cs. és kir.) - németül kaiserliche und königliche (к. u. к.) - közös hadsereg alkotta. Minden fegyver- és csapatnemmel, továbbá az ellátásukra szolgáló intézetekkel rendelkezett. A háború megvívása elsősorban a közös hadsereg feladata volt. Kiegészítése a Monarchia egész területéről történt, így alakulatainál a lakosság létszámának arányában magyar katonák is szolgáltak. Ügyeit a közös hadügyminisztérium intézte élén miniszterrel, illetve vezérkarral. A második vonalat a magyar királyi (m. kir.) honvédség valamint osztrák megfelelője, a császári-királyi (kaiserliche—königliche, к. к.) Landwehr képezte. Elükön honvédelmi miniszter és főparancsnok állt. Szervezési elveik, 1 Gubányi Károly: Derűs hadiemlékek, é. n. X и. У fyiegsministerium. "Wien I. Stubenring. I A közös hadügyminisztérium Bécsben. Képeslap fegyverzetük és felszerelésük, szabályzataik megegyeztek a közös hadseregével. Három fegyvernemmel rendelkeztek: gyalogság, lovasság és tábori tüzérség. Háborúban a közös hadsereg támogatása és a honvédelem volt a feladatuk. A magyar hadsereg élelmezése az 1867. évi XII. törvénycikk 12.§-a szerint a magyar törvényhozás, illetve kormányzat hatáskörébe tartozott. A harmadik vonalat a csak háború esetén felállított m. kir. népfelkelés és az osztrák k. k. Landsturm alkotta. Feladatuk a közös hadsereg támogatása volt. Külön főparancsnoksággal vagy vezérkarral nem rendelkeztek. Gyalogságból és lovasságból álltak. Mozgósítás esetén a gyalogság ezredeket és dandárokat, a lovasság osztályokat alakított. A szárazföldi haderőt a jelentőségét és létszámát tekintve legnagyobb gyalogság, lovasság és tüzérség, valamint a különleges képzettséget és felszerelést igénylő, harcbiztosító - sok esetben harcfeladatot is végrehajtó - műszaki csapat fegyvernemek alkották, amelyek csapatnemekre tagolódtak. A gyalogság csapatnemei: sorgyalogság és va22 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
