S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
3. "Egy állam akkor erős, ha erős hadserege van"
dászcsapat; a lovasságnál: dragonyos, huszár és ulánus; a tüzérségnél: tábori tüzérség (középhegység magasságú területeken alkalmazva), hegyi tüzérség (működése magashegységekben), vártüzérség (erődökben, helyhez kötötten) és nehéztüzérség; a műszaki csapatoknál: utászcsapat (általános műszaki munkálatokra), árkászcsapat (erődítési munkákra), közlekedési csapat (közutak építésére, fenntartására, helyreállítására), vasúti csapat (vasutak létesítésre, fenntartására, helyreállítására); híradócsapat (a háborúban létesült a nem közvetlen vezetés biztosítására). A műszaki csapatokon belül még csapatnemnek nem minősülő aknászcsapat, elektrocsapat, fényszórócsapat és hidászcsapat működött. Egyéb csapatnemnek minősült a vonatcsapat és az egészségügyi csapat. Speciális csapat volt a háború alatt alakult repülőcsapat, a léggömbös csapat és a léghajós csapat. Strukturális felépítés szempontjából a haderő alosztályokra (század, svadron, üteg), középszintű csapattestekre (ezred, zászlóalj, osztály) és magasabb kategóriájú seregtestekre (magasabb egységekre) oszlott. A csapattest az adott fegyvernemtől függően 2-16 alosztályból állt. Seregtestnek számított a két ugyanazon fegyvernemhez tartozó csapatnemből (általában ezredből) alakult dandár, két azonos dandárból álló hadosztály, a két-három hadosztályt magában foglaló hadtest és a hadtestekből összeállított hadsereg. A legmagasabb szervezeti egységek a gyalogságnál és a lovasságnál a hadosztályok, a tüzérségnél és a műszaki csapatoknál a dandárok voltak. A hadtest és a hadsereg, valamint a háború során létrehozott egyéb magasabb csoportosítások (seregarcvonal, seregcsoport, hadseregcsoport) császári és királyi besorolást kaptak, fegyvernemi jelleggel nem rendelkeztek. A hadműveletekre önállóan is képes legkisebb seregtest a hadosztály volt. A Monarchia hadszervezetének hadkiegészítési és adminisztratív ügyeit katonai közigazgatás intézte. A közös hadsereg tizenhat katonai területre oszlott. Közülük nyolc Ausztriában, hat Magyarországon, kettő pedig Bosznia-Hercegovinában volt, és mindegyik egy-egy hadtestnek felelt meg. Mozgósítás esetén a katonai terület-parancsnokságok alkották a hadtest-parancsnokságokat. A m. kir. honvédség hat honvéd katonai kerületi parancsnokságból állt, amelyek egybeestek a közös hadsereg Magyarországon állomásozó hadtesteinek területével. A személyi feltöltést a területi, illetve a kerületi parancsnokságok alárendeltségébe tartozó hadkiegészítési kerületek végezték. A háború küszöbén a közös hadsereg gyalogságát 102 gyalogezred, 4 tiroli vadászezred, 4 bosznia-hercegovinai gyalogezred, 29 cs. és kir., valamint egy bosnyák vadászzászlóalj és 6 határvédő vadászszázad alkotta. Lovasságát 16 huszárezred, 15 dragonyosezred, 11 ulánusezred. Tábori tüzérségét 42 tábori ágyús, 14 tábori tarackos ezred, 14 nehéz tábori tarackos és 9 lovas tüzérosztály, 10 hegyi tüzérezred, és egy önálló hegyi ágyúsosztály. A közös vártüzérséget 6 vártüzérezred és 10 önálló vártüzér zászlóalj. Műszaki és különleges csapatait 14 árkász-, 9 utász-, egy hídzászlóalj, egy folyamaknász-század, egy vasúti ezred, egy távíróezred, továbbá légjáró és gépkocsizó csapat alkotta. Hadrendjébe még 16 vonatosztály, 27 egészségügyi osztag, valamint élelmezési csapatok és intézetek tartoztak. A haderő hétnyolcadát képező közös hadsereg békelétszáma 450 ezer fő volt: 36 ezer tiszt és 414 ezer fő legénység. 1,8 millió fős hadiállományának mintegy 50 százalékát Magyarország állította ki. A m. kir. honvédség harmincezer fős békelétszámával és mintegy 200 ezer fő hadiállományával a szárazföldi haderő egészének mindössze tizedét adta. Alakulatait (32 gyalogezred, 10 huszárezred, 8 tábori ágyúsezred és egy lovas tüzérosztály) 8 gyalog- és 2 lovashadosztályba, valamint 8 tüzérdandárba vonták össze. Mozgósításkor a gyalogság állománya 8 népfelkelő gyalogdandárral - összesen 29 gyalogezreddel - bővült Vasútbiztosításra, objektumok védelmére, hadifoglyok őrzésére 9 népfelkelő hadtápdandárt és 10 önálló hadtápzászlóaljat állítottak fel. A két lovashadosztályt egy-egy kerékpáros századdal egészítették ki, és 10 népfelkelő huszárosztályt is létrehoztak. A honvéd tüzérség 9 menetüteget állított fel.2 A Landwehr a m. kir. honvédséggel megközelítően azonos erőt képviselt. A háborúban a magyar csapatokat az 1,8-2 millió fős hadra kelt tábori hadsereg hadtesteinek kötelékében, esetenként a német hadsereg alárendeltségében alkalmazták. Honvéd katonák minden hadszíntéren harcoltak. A mozgósítás után a Monarchia 52 gyalog- és 11 lovashadosztályból álló, 16 hadtestbe összevont, mintegy 2 Balla Tibor: Az osztrák-magyar haderő az első világháború előestéjén. Hadtörténelmi Közlemények, 2014. 3. sz. GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 25
