S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
2. Osztrák - magyar adatok-kapok
tét sem tartó háborúra."15 Egy nappal később: „Leszámolni Ausztriával és megszabadulni ettől a méltatlan rabságtól! Nyíltan beszélünk. El Ausztriától." Végül az 1907-ben tíz évre megkötött gazdasági kiegyezés további két évre, a kvóta pedig megegyezés hiányában - királyi határozattal - egy évre változatlanul érvényben maradt. A megszállt területeken zsákmányolt anyagokat kvóta szerint kellett volna elosztani, ami a fokozódó anyaghiány miatt életbevágó kérdés volt. A katonai hatóságok egyes megszállt területekre magyarokat azonban be sem engedtek. A hadtápterületen gyűjtött anyagokat Ausztriába irányították. A német hadsereggel 1917 utolsó negyedében az olaszok ellen sikeresen végrehajtott offenzíva után óriási mennyiségű zsákmányon osztoztak a szövetségesek. Szóba került üzemi berendezések, gépek leszerelése és Magyarországra szállítása az elhasználódottak pótlására, a kvóta alapján. A hadvezetés közbelépése miatt az összeomlásig azonban mindössze százötven vagon gép érkezett Magyarországra. Használatba vételükre már nem kerülhetett sor: a háború végén szállítási csomagolásban adhatták vissza őket az eredeti tulajdonosoknak. Már a háború első felében felmerült, hogy mi legyen a közös hadvezetőség által beszerzett, katonai célra többé nem szükséges, de a polgári életben nélkülözhetetlen anyagokkal. A feladatra megalakított, a feleslegessé vált katonai javak felosztását intéző bizottság a háború alatt csekély mennyiségű anyagot osztott szét. Magyarországon nem voltak számottevő készletek. A fegyverszünet megkötése után osztrák területen lévő, hadi rendeltetésű anyagok értékét 7 milliárd koronára becsülték. Kvóta ide, kvóta oda, Magyarország semmit sem kapott. A dualista birodalom mindkét államában kölcsönösen és folyamatosan elhangzó alaptalan vádak - és jogos panaszok - tengerében „a háború, mikor teljesen kinőtte magát, és eddig még nem ismert méreteket öltött, a monarchia számára olyan feladatnak bizonyult, amellyel gazdaságilag egyáltalán nem tudott megbirkózni”.16 15 Az Est, 1917. december 5. 16 Dr. Popovics Sándor: A pénz sorsa a háborúban. Budapest, 1926. Propaganda-képeslap Ágyúlőszer formájú fogpiszkálótartó. Porcelán i GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 21
