S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
2. Osztrák - magyar adatok-kapok
háború előtt is azért küzdött, hogy a közösségből fakadó előnyökben - így a hadi szállításokban, a közös hivatalok és a tisztikar pozícióiban - olyan arányban részesüljön, amilyenben azok költségeihez hozzájárult Ezt a célt csak korlátozottan érte el. „Ausztriából egyébként a megosztási megállapodások betartását rendszerint csak kényszereszközökkel és retorziókkal lehetett kierőszakolni."3 A háborúban minden sürgős - ez azonban a döntéshozatalban az állandóan felszínre kerülő érdekellentétek és a nehézkes együttműködés miatt nem jutott kellően érvényre. A hadi helyzet és a gazdasági élet változásai meghaladták a kormányok reagálási, különösen megelőzési képességét. A közös ügyekben a kormányok, az érintett minisztériumok és érdekképviseleti szervek hosszadalmas, végtelen huzavona közepette zajló tárgyalásokon, esetenként a király elnökletével megtartott koronatanácson hoztak döntést. Divattá vált, hogy egyes kérdésekben közös bizottságokat hoztak létre, amelyek a két fővárosban felváltva üléseztek - kevés eredménnyel. Németország jó példáinak átvételével késlekedetek. 3 Szterényi József-Ladányi Jenő: A magyar ipar a háborúban. Budapest, 1933. A háború legfontosabb gazdasági kényszerintézkedései közé tartozott az ármaximálás. Ez először a gabonaneműeknél vált szükségessé, amelynek érdekében az osztrákokkal „a tárgyalások voltaképpen már ötödik hete tartanak, és valószínűen már el is késtek a maximális ármegállapítással" - írta A Hitel.4 A cikkíró nem tévedett, így volt ez a későbbiekben is. Ráadásul a rosszul bevezetett ármaximálások az áruk eltűnéséhez vezettek. A külkereskedelmi mérleg folyamatos romlása, a korona elértéktelenedése, az aranykészlet és a külföldi fizetőeszköz állományának apadása ellenére a devizaközpontosítást késedelemmel vezették be. Csak 1916. február 1-jén állítottak fel a két országban devizaközpontokat, az árubehozatalt pedig még később, egy 1917. március 12-én hozott rendelettel vonták állami ellenőrzés alá. Operatív intézkedésekkel a gazdasági élet számos területén súlyos károkat előzhettek volna meg. „Mintha maximálták volna, úgy eltűnt minden politikai és államférfiúi tehetség''5 - írta Az Est című lap 1918 októberében. Az egyik tagországban egyoldalúan meghozott, a gazdaságot mélyrehatóan érintő rendeletekhez a másik tag-4 A Hitel, 1914. november 21. 5 Az Est, 1918. október 4. . Bűvel V Padiglione per Ьстс r PibeUon para beber. — Trinkhalle. - И К К Tt Szt. Lukácsfürdő. - Set. Lucasbad, Budapest-Buda ló I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM Boldog békeidők Budapesten. Reklámképeslap
