S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)

Propaganda képeslap

Szövetséges tiszturak lakomája. Képeslap

határozták meg. A harcoló csapatok kenyérből hetente 5 vagy 6 napon 700 g-ot, a többin 350 g-ot és 200 g kétszersültet kaptak; húsból 5 vagy 6 napon 300 g, a többin 3/4 húskonzerv volt a porció. A nem harcoló csapatok és intézetek kenyérből 5 napon 560 g-ot természetben és 140 g-ot pénzben, 2 napon 350 g-ot pénzben és 200 g kétszersültet kaptak; húsból 4 napon 200 g, 2 napon Уг I húskonzerv járt, egyszer hústalan nap volt. A hadifoglyok és nem hadköteles polgári munkások kenyérből naponta 500 g-ot; húsból 3 napon 100 g-ot, 2 napon 2 heringet 1 kaptak, kétszer pedig hústalan nap volt.

A csökkentett adagokat sem tudták biztosítani, a hadsereg máról holnapra élt, állandósultak a fronttisztek | katasztrofális élelmezési helyzetjelentései. A hadvezetés mélyen alultáplált katonáktól várt kiváló teljesítményt, „akiknek a fáradság és az éhség nem nagyon táplálta harci kedvét." Egy katonaorvos szerint „volt olyan csapat, ahol időnként 700-1400 kalória volt a napi adag tápértéke". Nőtt a megbetegedettek, szököttek, öncsonkítók száma. A lovak tömegesen hullottak el zabhiány miatt.

1917 őszén a hadseregben is feltámadt az ősi cserekereskedelem, ami a polgári életben - a tiltás ellenére - már virágzott. A hadsereg-főparancsnokság parancsban szabályozta a keleti fronton kibontakozott árucserét. Az „árutőzsdén" az orosz katonákkal jó üzleteket lehetett köt-28 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉG LÁTÓ IPARI MÚZEUM