Saly Noémi (szerk.): Gorka Lívia keramikusművész (Budapest, 2010)
Szabó Lilla: Gorka Lívia keramikusművész pályafutása és művészete
érzése és szüksége hatotta át a Vigadó Galériában 1987-ben rendezett kiállítását. A lét örömének, az emberi szabadságnak himnuszaként jelentek meg szárnyaló madarakat vagy - az érzést még elvonatkoztatottabb formában megjelenítő - szárnyakat ábrázoló szobrai. Az egész életmű megkoronázásaként suhantak a Vigadó Galéria hatalmas ablakain át a Duna felé a kék-zöld, barna és fehér madarak és repülő szárnyak [kát.: 149- 152, 1 5 51,44 Eggyé váltak a hullámvonalak és a szárnyak vonalai - magasba ívelések, szárnyalások, és a föld felé irányuló madarak bukórepülése. „El tudtam mondani azt, amit akartam" - mondta műveivel és a kiállítással kapcsolatban a művész.45 A világ teremtésétől, keletkezésétől az őssejtig feszül Gorka Lívia agyagban „leképzett" filozófiája. A makro- és mikrokozmosszal kapcsolatos műveiben ugyanolyan filozófia alapossággal törekszik bemutatni a keletkezés, az élet és a változások pillanatait, mint a gondolkodók, költők, írók, képzőművészek. A Corvina Kiadó Műterem sorozatának Gorka Lívia kötetében szerepel a művésznő Vallomás című írása. Olvastán nemcsak műveinek jelentését, kifejező erejét ismerhetjük meg közelről, hanem a leghitelesebben azt a gondolkodást és érzésvilágot is, amely egész élete során irányította. Sorait olvasva ráérzünk arra, hogy nemcsak az anyag művésze: írói kifejezőkészsége, gondolatvilága is irodalmi, filozófiai értéket képvisel. Weöres Sándor felesége, Károlyi Amy verseinek központi motívuma az elmúlás. A „még van" és a „már nincs” kérdése és poézise. Az élő és a már nem élő közti átmenet és magának e változásnak a problémája. A „még létezik" és a „már nem” pillanatának tettenéréséé. Gorka Líviát éppen ellenkezőleg: a teremtés, a létezés, a születés és megszületés, keletkezés pillanata és folyamata foglalkoztatja. A „mi hogyan lesz, keletkezik” kérdése. Melyben mi csakúgy vagyunk jelen, mint minden más alkotóelem és sejt. „Nehéz, áldozatos emberi cselekedet: egységet teremteni szellemi és fizikai munka között. Az agyagmüvesség a kimeríthetetlen lehetőségek mestersége, ahol az anyag gondolatot ad, a születő gondolat kíváncsian keresi a megvalósításhoz legalkalmasabb matériát. Ebben a visszatérő körforgásban mi az, ami mértéket mutatva eligazít? Engem az irodalom és a filozófia. Derűt, nyugalmat, magyarázatot kapok tőlük. Ha a szakmámról beszélek, mégsem idézhetek verset, és nem bölcselkedhetek munka helyett. És mégis - akarva, nem akarva - belegyúrja kezem az agyagba a valaha olvasott, hallott és átélt élményeket. Talán a színek kiválasztásánál, a formaalakítás módjánál jelentkezik mindez - áttételesen. Minden magatartás lehet filozófia. Nyugodt nyugtalanságom abból a törvénytiszteletből született, hogy a nappalok és éjszakák, a világosság és sötétség szabálya örök. Egy agyaggal - földdel foglalkozó ember, aki a tüzet is kell, hogy ismerje, előbb-utóbb halk szavú tisztelője lesz az elemeknek."46 Jegyzetek 1 1994-ben, Gorka Géza keramikusművész születésének századik évfordulója alkalmából magyar és angol nyelvű kiadvány jelent meg, melyben Gorka Lívia apja és a saját életéről és művészetéről írt. (Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén. Gorka Géza, Gorka Lívia, Focht Géza keramikusok. Kiadta: F. Szelényi Ház, 1994. Előszó: Szabó Lilla.) Az „Önmagámról" című vallomást e katalógusban teljes terjedelmében újra közöljük. 2 1920-as évek második felében Gorka Gézát is megérintette a modernizmus. Az art deco szellemében az említett két szobrász alkotásaitól eltérő, stilizált emberalakokat ábrázoló kerámiákat készített. Régies, archaikus, klasszicista és szecessziós elemek keverednek ezeken a művein. 3 A két világháború közötti kerámia Zilzer Hajnalka által képviselt népies-naiv stílusát említhetjük még meg. 4 A magyar kerámiaművészet I. Alkotók, adatok 1945-1998. Szerk.: Keszthelyi Katalin - Laczkó Ibolya. Magyar Keramikusok Társasága - Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Budapest, 1999. A korszak kultúrpolitikájának következménye, hogy több neves festőművész pl. a Magyar Állami Bábszínházban dolgozott, vagy csak könyv- és folyóirat-illusztrációkon keresztül tudta „megmutatni" magát a szélesebb nagyközönségnek. Hasonló történt íróinkkal is, akik 20
