Kovács Ferenc et al.: Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században (Budapest, 2010)
A 19. századi divatlapok és divatképek
Л 19. SZÁZADI DIVATLAPOK. ÉS DIVATKÉPEK Divatlapok Az első mai értelemben vett ilyen újságot, a Pesti Hölgydivatlapot Királyjános hírlapíró alapította 1860 nyarán. Divatképeit a Monaszterly cég és a Rohn nyomda állította elő. Divatleírásai aprólékosak voltak, még azt is közölték, mi mennyibe kerül, hol szerezhető be a hozzávaló, mennyi kell az egyes anyagokból stb. Ezzel egyben reklámozta a divatkereskedéseket is. Magyar kiadásával egyidőben németül is megjelent a Pesti Hölgydivatlap. Ezzel a címmel csak 1873 szeptemberéig élt, majd Budapesti Bazár címen folytatódott még hosszú ideig. Alap példájával utat nyitott egy sor hasonló lapnak. Ilyen volt a Magyar Divatfutár, az Ungarischer Mode-Courier, a Budapesti Képes Divatlapok, a Budapesti Divat stb. Láttuk, divattal foglalkozó lapjaink már korábban is igyekeztek kiszorítani hazánkból a mindenféle külföldi vetélytársat, többek között a Bazart, de ezt a gazdag tartalmú divatlapot ritkán sikerült hasonló gazdagságú magyar folyóirattal helyettesíteni. Az 1860-as években még mindig sokan járatták a Bazart, ezért Szabó Richárd a magyar divatlap új ágát teremtette meg a német Bazar magyar kiadásával. A Magyar Bazár 1866. január 1 -tői jelent meg havonta kétszer. A lap főrésze azonos volt a német újsággal, mivel az illusztrációk és a szabásrajzok Lipcsében készültek A kiegyezés körül a lap mintegy 2500 előfizetőt számlált. Számuk gyarapodásával azonban a szerkesztőség nem volt megelégedve. Szerintük az általuk nyújtott sokféle ismerethez képest kevesen voltak. Pedig a Magyar Bazár csupán a kézimunkák terén az öblös- és színeshímzés, sujtásozás, recézés, kötés, horgolás, bögözés és gyöngyfűzés sokféleségét ismertette. Egy év alatt kb. 300 szabásrajzot adott természetes nagyságban, továbbá 1000 különféle rajzot és 24 színezett magyar divatképet. (Ez utóbbiakat ők külön adták, mivel ilyenek a német kiadásban persze nem szerepeltek) A képeket, mint majdnem minden hasonló laphoz, a kor neves pesti divatboltja, a Monaszterly és Kuzmik cég szállította. Az újság folyamatosan ismertette Pest mindazon nevezetesebb kereskedéseit, iparműhelyeit, üzleteit, amelyek a nők érdeklődési körébe tartozó cikkek készítésével és eladásával foglalkoznak Melléklapja 12-15 cikkel szórakoztatott és tanított. A Magyar Bazárral egy időben, 1866. január 1-én indul a Divat című lap Áldor Imre szerkesztésében, havonként kétszer. 1867-től a Wohl testvérek szerkesztik, majd 1875 májusától Friebeisz Ferenc. A divatrovatot „Hajnalka” (Rózsaáginé Bálintfiy Etelka), az 1860-1870-es évekbeli női folyóiratok kedvelt írónője vezeti „Váczi utcai séták’ címmel. Ebben elcsevegi, mit látott színben, formában, anyagban, mit mire lehet felhasználni, és ezzel kapcsolatban azt is, hogy mi a divat Párizsban. A 8. számtól Wohl Stefánia veszi át ezt a rovatot. Vele ez and Bazar, which were still subscribed to by many households. The periodical practically succeeds in achieving this goal, and this is perhaps why it may be forgiven for its rather light, less serious content (probably one of the reasons it was able to survive until as long as 1875). It pays great attention to ladies’ accessory and needlework diagrams and sewing patterns. From 1860 the practical pattern supplement called “Hungarian Beauties” is included once a month, containing several plates, designs, text explanations and separate needlework patterns with instructions on how to make them. It also provides a rich source of information in its articles dealing with fashion and needlework, in which the columnist “Szilárdka” (Little Szilárd) explains how women may dress fashionably and with good taste, and still in Hungarian style. The practical supplements can be bought separately from the end of the 1860s and the publisher even offers to take on their framing - a possible sign of decline. As tastes change during the 1870s, the success of the periodical does indeed begin to wane. At the end of 1874 the Nejelejts merged with the literary section of the periodical Divat (Fashion), and was reborn under the name Divat-Nefelejts. The "Belles-Lettres, Social Life and Fashion Bulletin’ called the Gombostű (Sewing Pin) was edited by Antal Rózsaági and began publication in 1862. Its pretty, Hungarian fashion plate supplements came straight from the Alter fashion hall. As it was unable to provide any new content with which to rise above its rivals, it stopped circulation at the end of the year and merged into the Nefelejts. Fashion-Books The first publication to resemble a fashion magazine of today was founded in the summer of 1860 by the journalist János Király and named the Pesti Hölydivatlap (Pest Ladies’ Fashion Journal). Its fashion plates were created by Monaszterly and produced by the Rohn printing-house. Its fashion descriptions and reports were very precise, even stating the prices, where the items needed may be purchased, what length is required of the various fabrics etc. This also served to advertise the fashion shops and traders. The Hungarian edition of the Pesti Hölgydivatlap was published at the same time as a similar, German language version. It only appeared under this name until September of1873, and then continued successfully under the name Budapesti Bazár for many years. The fashion-book served as an example for several other publications, such as the Magyar Divatfutár (Hungarian Fashion Courier), the Ungarischer Mode- Courier (Hungarian Fashion Courier - German), the Budapesti Képes Divat
