Kovács Ferenc et al.: Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században (Budapest, 2010)

A 19. századi divatlapok és divatképek

1879. május 15-én.

Ára negyedévre: 2 frt 50 kr. Havonkint két szám.

XX. évfolyam

A Budapesti Bazár címoldala.

1879. május 15. Cover of Budapesti Bazár, May 15,1879

I) i V a 11 и <i ó s i 1 á 8.

Éhez a 64—65. kép.

Folyvást hangzik ugyan az a kérdés és mindig csak jegy leidet van reá: Nein csupán a menyasszonyi ültőik bája. hanem annak lényege igényli a legnagyobb egy terflséget! Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy egyszerű erkál ruha volna a legalkalmasabb az oltár elé lépéshez. 5t ellenkezőleg a menyasszonyi iha lehetőleg szép legyen, de «menyi szépségű és ép azért nélfilöznie kell minden csecscnbcnlet. cicomát; egyszeri! és méltóifteljes. A menyasszonyi ruhának ü,tk annyiból van köze ti divator. a mennyiben megkívánja a jj; hatos jeknség általános alapjel- jj gét: a múlt század nagyim is iíj nszerti szoknyája ép oly ke- Ш -síé alkalmas menyasszonyi rúthoz, tuint a Pompadour-öitözék t-lorai és dttzai: a divatos öltö■k benyomását meg kell őrizni menyasszonyi öltözéknél is. de jjt enni! n kgnagyohb egyszerűség abályai érvényesülnek az alakot díszítést illetve. A választék gyobb mint valaha, az öv-derék, karcsú princess-szoknva. a fönjfes ttszálj'-felsőrulia, a lebbeny- jj тёк és a könnyed ilttz, mind vatvák: a választás a menyaszo»yt illeti, személyisége és kü- Iményei szerint. A fiatal metiyaony számára a teher moll ru t mi se múlja felül, de az elütés módjának le kell roonda- I minden oly diszitékröl. mely kőznapias báli- vagy hangverny öltözékre emlékeztethet. A •H ruhához mulhatlanul az övriknak adandó az elsőség, az észrn diszitlen, vagy csupán alsó Hén egy teljes bodorral ékit szoknyaráne dúsan és hossza Mlylyal kell lehullania ige-szoknya vagy pedig yem alsó tuba i'ö.é. de a könnyű

I mégis áttörő fénye a/, к "pálszerii ragyogást

*• A fiatalság első inilásti után soha se 'II ruhát választani, ha a ;í drágái jak. van e hely ‘P- lehér kelmék egész btiek redőzete uiitso enged vemnek: első helyen "8У kázsmér, ehal'v

des Indes, a'

•akka már a lágy szövetek

II “Hanak. Ma selyem т а legszebb és legjo'

ípTMjó: a legiiehezeb! leglágyabb selyem atlasz 'ga hiines kelmék. Па

и°!уГ Úgyszólván «УН a karésn princess-alakot, f' a '*béz selyem kelmék egy ^.követelik a tekintélyt fel-uszályt, melyhez

mindjárt nem is összefüggésben mint prineessrnha, hanem egyszerűen mint lehhenyderék van munkálva: elöl legföljebb ellenző-szerű diszitéket kell mutatnia, de különben oly divatos mellény jelleget semmi esetre se. Legyen bár az uszály kerek vagy szögletes, a csipkével végződő, széles moll rakott ráncnak nem szabad hiányzania, melyet különben egyéb Hibákhoz is mindinkább használnak már, még a kényelmes hálóköntöst se véve ki. mihelyt az csínra tart számot.

1-2 01t:zi

szerint a panier duz esat-A kázsmér rabat vastag selyem zsinór szegi: a llaf Flyern ruha, legszebb minden külső disziték nélkül.

a rovátka bevágást és rakott ráncot az alsó szé,* ía_rs:'lgási öltözéknek engcili át. és csupán a kelme j-’s fedőztt csudálatos bájával eszközöl hatást. Ilimes Jeteknél igen szép hatást eszközöl a fel-uszály alatt sima ■!m VaPy atlasz szoknya, melyet aztáif ráncok által egy- Jva. Széles csipke volánt, szerényen alka’mazott bodrok Jokrnkkal dúsaiban díszítünk. A duznak mindig össz- Pzania ke|| H fel-nszállyal. ép ngy a deréknak is, ha

:ék duzo: felsijszoknyával és hosszú mellénnyel. Eliez a 3ő —ч* Szab. a inellékiveii V. s/... 30 ö*. fig.

A menyasszonyi ruha valódi költői díszét mindig a fátyol fogja képezni ép azért tehát, hogy ez teljes hatást gyakorolhasson, a ruhának le kell mondania minden közönséges diszitékröl. A drága és királyi csipke-fátyol bizony szép. de azért messze hátra marad az illúzión tiill után. melyet az ipar mind szebben állít elő és mely az ara alakját mese felhőkbe burkolja. A fátyolnak mindig oly hosszúnak kell li-nnie, Imgy hátul majdnem az uszály szegélyéig érjen, elöl vagy fődet lenül hagyja az arcot, vagy pedig az övig hull ],. és.csak esküvő után szabad visszatolni.

Hazánkban a mirtus-koszom elvitázhatlau díszét képezi a menyasszonynak, s c tekintetben nem követjük a franciákat és angolokat, kik a narancs virágokat emelték trónra, de ezek mellett egyéb fehér virágokat is használnak. Os magyar szokásunk a mirtust szentnek tartja, és csupán a szűznek van joga hozzá, hogy egyszer hordja életében vagy halála után. A fiatal nőt. ki másodszor lép oltár elé, többé nem illeti a mirtns, s csakis narancsvirágok vagy vürhenyeges fehér rózsák ki©t \ álaszthat. sőt itt-ott a szokás még a fátyolt sem engedi meg, de semmi esetre se oly bőven többé, mint azt a szűz ara hordta, hanem mint sült. mely csupán hátul hull le. Másodszori esküvőhöz a még fiatal nienyaszszony is színes ruhát viselhet, de a szűzies menyasszonyi ruha mindig fehér és csakis nagyon clőhaladt évek igazolják a halvány szín választását, mint pl. ezüst, gyöngy vagy lilaszin.

A nyoszolyó leányok lehetnek tarkák és lengék, mint a virágok és lepkék, ha ugyan nem Kívánják követni azt a szép szokást, hogy mindnyája . fehérben jelenjenek meg, de csak úgy, ha mindegyik más szinti diszitéket választ: ezek aztán válogathatnak a szép és kecses öltözékek közt, melyeknek előállításában a divat azon fárad el, sőt épen a fiatalság számára gondol ki mindig újat.

A 1 а к a d a 1 m i ö 11 ö z é к az idősbb hölgyekre nézve is a legpompásabbnt foglalja magában, mint a helyzet és körülmény megenged. ilyenkor aztán előszedik a gondosan őrzött családi kincseket, minők a régi csipkék és ékszerek : ez mind nőtt úgy van, de bátran állíthatjuk, hogy о tekintetben Európaszerto senki se versenyezhet a Királyhágón tnli hölgyeinkkel.

Mit a menyasszony öltözékéről mondottunk, ugvanily értelemben érvényes a fiatal leány öltözékére is, ki először lép az ur asztala elé vagy bérmálásra. Itt is kötelesség a legnagyobb egyszerűség. Ebből a selyem ki vau rekeszt ve, s csakis moll, batiszt vagy fehér gyapot szü retek közt lehet választani Л rövid szoknyát csikókkal vagy pedig rakott ráncokkal szerényen diszkjük.

A nyári ruhákat illetve, még a himzőgép csudáit kell fölsorolnunk. Ez mindennemű kelmét töd el bájos és dús virágrajzokkal. és u tarka sima öltésíi hímzéshez a legkülönfélébb alakn áttört szeleteket csatolja. A künynyti gyóesruhák tarkára nyomtatott paszományának láncöltés sorokkal finom nrauyszálhöl. bizonyos keleti pompát kölcsönöz, a moll és linón ruháknál pedig széles csipkékkel remekel tüllre, fern hurkolt virágfüzérckkel. lis/itrk látszik a h .i r i s n у á к о n »ntos tárgyává kezdenek lenni. Megengedi, minden ruhához Idi /.ért nem kevésbbé vagyunk diák a tiszta fehér harisnyával is. i topáuyokkal és cipőkkel. Legnagyon oldalt gombolt topán seriek és újak a fél magas, erős bőrke» fülgooiholt ellenző löd I. a

hér széllel és könnycdi Ugyanez a tarka is, melyek öltözékünk II.i goinbos'tj pénzünk lön választhatjuk, de a; szc.seк, ha megelégszü Épen Így all a s szebb és divatosabb a gcből vagv bőrből, szé cipők is fűzéssel, melye

T