Kovács Ferenc et al.: Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században (Budapest, 2010)
A 19. századi divatlapok és divatképek
Л 19. SZÁZADI DIVATLAPOK ÉS DIVATKÉPEK szerkesztésében megjelent Családi Kör. Alcíme szerint „hetilap a művelt magyar hölgyek számára.” Alapítója, Kánya Emília az első magyar nőszerkesztő, kitűnő asszony, a női munkakör kiszélesítésének buzgó apostola. Már az 1850-es években írogatott, de csak 1857-ben lépett fel Emília néven a Hölgyfutárban és a Napkeletben. Az elnyomatás korszakában majdnem minden szépirodalmi lap ünnepelt költője lett. Az 1860-as évek elején az országos nagy ínség alkalmával munkái jövedelmét (mintegy 8-10 ezer forintot) fölajánlotta a szűkölködőknek Petőfinek rajongója volt, a Petőfi Társaság alapításának gondolatát tőle származtatják. Szerkesztője volt a Magyar Nők Könyvtárának. Azt vallotta, hogy a magyar nők képességeivel az egész nemzetre hatni lehetne. Szerinte a szellemileg és erkölcsileg kiművelt és megfelelő állásba helyezett asszonyok előnyös befolyást gyakorolhatnának a politika, irodalom és erkölcs területére. A Családi Kör a magyar asszonyok kedvelt hetilapja lett, eszményképük pedig Emília, akit műveltsége magasan kiemelt kortársai közül. Az 1860-as 1870- es évek társaséletének jelentős alakjává vált természetes kedvessége, szeretetre méltó modora és műveltsége révén. Egyéniségével azokat is megnyerte, akiket irodalmi tevékenységével nem tudott. Aranyjánostól kezdve az irodalom minden jelesét munkatársának mondhatta. A Családi Kör színvonalát tekintve felette állt a korabeli irodalmi divatlapoknak. Nem mulattatva oktatott, hanem alapos, komoly cikkeket közölt a nőkérdésről és időszerű témákról. A lap borítólapja ízléses, szerény kiállítású, a lapfejen barátságos hangulatú, derűs családi kép. Minden számban divattudósítás és női munkák magyarázata. Havonta hoztak színezett divatképeket, műmellékleteket és mintalapokat. A Családi Kör 20 éven át volt a magyar családok lapja. Nagy szerepe volt abban, hogy mindinkább kiszorult körükből az addig közkedvelt Gartenlaube. Az irodalmi divatlapok sora az arisztokratikus Honderű nyomán haladó Divatcsarnokkal zárul Ez 1853 márciusától indult, Czászár Ferenc szerkesztésében. Az „úrikisasszonyok” folyóirata száműzött mindent, ami a jó nevelést és női szemérmet sértené. Divatrovatában minden újdonságról beszámolt, ami érdekelhette az olvasókat, s minden számban ott díszelgő, szép színes - legtöbbször Fuchsthaller-féle - metszeteivel a magyar divatot kedveltette meg. (Ezeket ifj. Werfer Károly nyomdája állította elő.) A lap 1863 júliusában szűnt meg. Női lapok jelentős divatrovattal Az 1850-es években már találkozhatunk olyan női lapokkal is, amelyekben a szépirodalom - még akkor is, ha bőséges - csak mellékcél, inkább a divatra helyezik a súlyt. Ezek a lapok átmenetet jelentenek az irodalmi divatlapok és a mai értelemben vett divatlapok között. and are printed by Rohn and Grund, but they also include prints from Berlin. The periodical - despite the return ofVajda - gradually loses popularity and eventually closes down in September 1864. Almost none of the literary journals survive the difficult years of 1863-1864, with the exception of the periodical Családi Kör (Family Circle), which was edited by Mrs. Mór Szegfi and Emília Kánya and first appeared on October 14,1860. According to its subtitle it was “a weekly periodical for Hungarian ladies of culture." Its founder, Emília Kánya, the first female editor in Hungary, was an exemplary woman and a fervent aposde of the widening of women's scope for gaining various types of employment. She had already begun writing in the 1850s, but it was 1857 by the time she appeared under the name Emilia in the Hölgyfutár and Napkelet (Sunrise). During the period of oppression she became a celebrated contributor to almost every literary periodical. During the great national depression of the 1860s she donated the income from her writings (some 8-10 thousand Forints) to those in need. She was a great fan of Petőfi, and is credited with the idea behind the founding of the Petőfi Association. She was editor of the Magyar Nők Könyvtára (Library for Hungarian Women). She professed that the capabilities of Hungarian women could affect the whole nation. She believed that intellectually and morally cultured women placed in suitable posts could have a positive effect on the fields of politics, literature and morals. The Családi Kör became one of the favourite weekly publications of Hungarian women, and their paragon became Emilia, whose cultural education lifted her above her contemporaries. She became a well-known participant of the social life of the 1860s and 1870s through her pleasant demeanour, amiable character and wide knowledge of the arts and culture. She worked together with every single great name in literature, includingjános Arany. The Családi Kör was far above its contemporary fashion periodicals when it came to quality. It didn’t educate through simple entertainment, but published thorough and serious articles about the situation ofwomen and other current topics of the day. The cover was tasteful and unassuming with a happy and friendly family scene. Every issue included reports on fashion and explanations of female handiwork Coloured fashion plates, practical supplements and sewing patterns were published every month. The Családi Kör was the favourite periodical of Hungarian families for 20 years. It had a significant role in slowly displacing the previously popular Gartenlaube (Garden Summerhouse) from the coffee table. The list of literary fashion periodicals closes with the Divatcsarnok (Fashion House), which followed in the footsteps of the aristocratic Honderű. It began in March of 1853, edited by Ferenc Császár. The periodical of’genteel young
