Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Saly Noémi: A KÁVÉCSERESZNYÉTŐL A FEKETE LEVESIG

A KAVEC5ERESZNYET0L A FEKETE LEVESIG 5 a 1 y Noémi Egy kis Botanika A kávécserje őshazája Etiópia. A buzérfélék családjába tartozik, rokona a kininfa, az ipekakuána, a fokföldi jázmin és a festőbuzér. 4-5 méter magasra is megnő, de az ültetvényeken a könnyebb kezelhetőség érdekében 2 méteres magasságúra vágják. A tengerszint felett 4-500 méter magasságban, 20°C hőmérsékleten és évi 18002500 mm csapadék mellett fejlődik a legjobban. Jó talajt és intenzív művelést kíván. Nagyon kényes növény, négy évig kell gondozni, míg virágozni kezd. Virágai fehérek, jázminillatúak. Hamar elhervadnak, de a kávéfa évente háromszor is virágzik. Gyümölcse piros, a barnás gyümölcshúson belül pergamenhéj védi a kávébabot. Egy gyümölcsben rendszerint két, talpával egymás felé forduló babszem van. A cserje egész évben hozza termését, és háromszor szüretelik. Egy fáról egyszerre 0,5-10 kg kávécseresznyét lehet leszedni. A cserjének 90 fajtája ismeretes, ezek közül kettő terjedt el világszerte. Beérett a termés The coffee „cherries" have grown ripe Botanikai rajz a kávénövényről a 1

9. századból Botanic drawing of the coffee plant from the 19

l

h century A világ össztermelésének mintegy 70 százalékát az Etiópiából származó С

offea arabica adja. Különösen magas fekvésű helyen és köves talajon is termeszthető. Gyümölcsének nagysága 1-1,5 cm, koffeintartalma 0,7-2 százalék. A másik jelentős fajta, a közép-afrikai С offea