Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Vámos Éva: GŐZ, VÍZ, VÁKUUM

Nem véletlen, hogy az elektronikát csak a vízmelegítéshez használó gépek drágábbak, mint a félautomaták, mert tartósabbak. A háztartási kivitelű gépekhez is ugyan­azokat a nemes anyagokat használják. Ezeknek a gépek­nek az egyetlen ellensége a vízkő. (Ezért célszerű lágyított vizet tölteni beléjük). A nemes anyagok miatt a háztartási eszpresszógépek nehezek: 6-16 kg a súlyuk. Ma több mint harminc kávéfőző-gyártó cég van Olasz­országban, a legtöbbjük gépei igen hasonlók. Az elv és a konstrukció ugyanaz, apró kiegészítőkben, saját piciny fejlesztésekben, valamint a minőségben térnek el egymástól. Kevesen készítenek hagyományos, rugós sze­lepes vagy kézi erővel működtethető otthoni eszpresszó kávégépeket. Ezt találjuk az ősmárkáknál: a La Pavoni, a Gaggia, és az Elektra cég termékeinél. Óriásokból házi törpék A fejlődés érdekessége, hogy az eszpresszó típusú gépeket először a vendéglátóipar kiszolgálására tervezték és gyártották, a háztartási méretű gépek ezek - meg­felelően átalakított - mintájára később terjedtek el. Mielőtt a kis méretű eszpresszógépeket kifejlesztették volna, a korábbi típusok villannyal vagy gázzal működő változatai hódítottak a háziasszonyok körében. Siemens, Electro és Kaiser kávéfőzők 1930 körül, F&K gyűjtemény Siemens, Eloectro and Kaiser coffee machines, around 1930, F&K collection 52

Next

/
Thumbnails
Contents