Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Fazekas Éva - Kimmel József: KANNA, LOMBIK, PERKOLÁTOR

a szűrőkanna nem vált népszerűvé, idegenkedtek mindentől, ami az angol teafőzőtől eltért, így továbbra is egyeduralkodók maradtak az urnakannák. Ráadásul a kávé nem sok eredménnyel próbált versenyre kelni a teafogyasztással. Németországban és Ausztriában és természetesen Magyarországon viszont a szűrőkannák terjedtek el széles körben. Urnakannák Mint fentebb említettük, ritkán, de találkozhatunk a 18. század végéről, a 19. század elejéről származó amforavagy urnaformájú edényekkel. Kialakításuk az 1690-es évekre vezethető vissza, amikor ezeket a formákat csapos kifolyóval - készíteni kezdték. Számos készülék sokban hasonlít az orosz szamovárokra, felületes Német urnakanna, 19. sz. eleje, F&K gyűjtemény German urn-shaped pot, early I9

l

h century, F&K collection Spirituszfőzős és karimás gömbölyű réz kanna gömbölyű csapja, 19. sz. eleje, F&K gyűjtemény Bal-shaped tap of ball-shaped pot with alcohol burner and rim, early 19

,

b century, F&K collection szemlélő számára olykor összetéveszthetők is. Természetesen mindig figyelembe kell venni, hogy a kávékészítéshez szolgáló edények is a kor ízléséhez igazodtak, megpróbálták követni az éppen divatos stílust. Sokat segíthet ez a felismerés abban, hogy az egyes készülékek gyártási korát jobban megbecsülhessük. A 18. század második felében még általánosan használatban voltak az urnaformájú tálalóedények. Az ornamentális díszítés az edények méretének növelésével egyre gazdagabb és bonyolultabb lett, ilyen volt például az úgynevezett „Dröppel Mina". A 19. sz. elején divatba jött a kannákat fűtőeszközzel, kis kályhával ellátni. 40