Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
NÉHÁNY JELENTŐSEBB JÁTÉKKERESKEDŐRŐL - Késmárky és Illés
A játékszereket elsősorban német, angol, sőt néha amerikai importból szerezte be, de igyekezett hazai termékekkel is bővíteni kínálatát, s a kor iparpártoló szemléletének megfelelően támogatta a hazai játékgyártás meghonosítását. Többek között ezért is kapta meg 1911ben, a cég 50 éves jubileuma alkalmából az Országos Ipartestület érmét. Az új hazai és külföldi játékokkal játékkiállításokon, vásárokon, jótékonysági árveréseken jelent meg. 1903-ban kiadott társasjáték-könyve nagyban hozzájárult a hazai társasjáték-kultúra fejlődéséhez. A kor egyik legtöbb reklámot megjelentető cége volt. Használta a kor elterjedt reklámcélú kisnyomtatványát, a számolócédulát, s minden évben többször megújított, szezonális jellegű sajtóhirdetéseket jelentetett meg a jelentős napi- és hetilapokban. Évente kétszer nagy ingyenes képes árjegyzéket bocsátott ki és küldött szét az ország minden részébe, hogy ezek alapján postai úton is rendelhessenek tőle. Egy korabeli fotó tanúsága szerint az „óriásplakát" sem volt idegen tőle - akkoriban ezek tűzfalakra festve jelentek meg. A tulajdonos rendkívül tehetőssé vált, szerepelt Budapest legnagyobb adófizetőinek listáján. 188586-tól saját házában lakott a Dessewffy utca 15-ben, ahol alkalmazottait is elszállásolta, s 1913-ban megvette a belvárosi Budapest szállodát is. A jó üzletmenetet jelzi, hogy 1897-1898 folyamán két idényüzletet is nyitott divatos tátrai üdülőhelyeken, Ó- és ÚjTátrafüreden. Ezektől csak 1923-ban váltak meg. Az alapító 1921-es halálát követően a cég élére fia, Kertész János Tódor került. 1929-ben a Kertész Tódor cég egyesült az elsősorban a sportszer-kereskedelemben elismert Weszely céggel, s neve Kertész és Weszelyre változott. A Weszely tulajdonában lévő üzlethelyiségbe, a Váci utca 9-be költöztek. Az együttműködés nem volt sikeres, így 1932-ben, Kertész János Kertész J. Tódor néven ismét a Kristóf téren próbálkozott, de nem sikerült talpra állnia, s 1935-ben a régi családi cég végleg megszűnt. Késmárky és Illés, 1870 k.-1924 Kerepesi Bazár, Kerepesi út 6. - Hatvani utca 10. / Kossuth Lajos utca 10., majd Kossuth Lajos utca 12. - Árkád Bazár, Dohány utca 22. A hosszú időn át fennálló, rendkívül sikeres, mind profilját, mind pedig üzleteinek számát fokozatosan bővítő norinbergi-, díszműés játékkereskedő cég két alapítója és társtulajdonosa közül Illés Ferenc már az 1890-es években játékkereskedőként, míg társa, Késmárky Károly norinbergi- és díszműáru-kereskedőként szerepelt a különböző bejegyzésekben. Bár a bejegyzésben Késmárky 1899től - valószínűleg halála miatt - már nem szerepelt, Illés Ferenc a jól bevezetett nevet a cég fennállása alatt végig megtartotta. 1908ban teljes jogú társként belépett mellé a fia, ifj. Illés Ferenc is. Kezdetben a cégnek két helyen volt üzlete: az ekkor még Hatvani, később Kossuth Lajos utca 10-ben, illetve a Kerepesi Bazárban. Ez utóbbi helyen rendezték be a nürnbergiáru-, kosár- és játékrészleget, a Hatvani utcában pedig a díszműrészleget. Az 1890-es évek elején még egy üzletet nyitottak a Kerepesi út 6-ban, (1906-tól Rákóczi út, ettől kezdve így szerepel a cég hirdetéseiben), a régi Nemzeti Színházzal szemben, ahol utazási cikkeket kezdtek árusítani. Ekét utóbbi épületben valószínűleg tulajdonuk is lehetett, hiszen Késmárky a Kossuth Lajos utcai címen, Illés pedig a Kerepesi út 6-ban lakott. A három üzlet profilját tehát kezdettől szigorúan 58
