Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

NÉHÁNY JELENTŐSEBB JÁTÉKKERESKEDŐRŐL - Késmárky és Illés

elkülönítették. Az 1880-as évektől külföldi lerakatokat is nyitottak Bécsben, Karlsbadban, Tepliczben és Lembergben (ez utóbbiakkal 1906 után már nem találkozunk). Csatlakoztak a hazai ipar pártolásának mozgalmához, s a hegybánya-szélaknai gyermekjáték-készítő tanműhely termékeit árusították 1896-97 fordulójára már két Kossuth Lajos utcai ház üzlethelyiségeit foglalták el, ezért bővítésre volt szükség. Az új áruház tervezését a fiatal, kezdő építészre, Vágó Lászlóra bízták, s 1897-re készült el a négyemeletes, szecessziós épület, a Kossuth Lajos utca 12. Az átköltözés előtt nagy kiárusítást rendeztek. (A Kerepesi Bazár, amely továbbra is megmaradt és megőrizte játékkereskedés jellegét, szintén leszállította egyes árucikkei, a francia babák és a hintalovak árát.) Az üzlet 1924-ben szűnt meg, helyén vendéglőt nyitottak. 1909 decemberében nyílt meg Illés új vállalkozása, Budapest első nagy, ekkoriban a legnagyobb és legmodernebb játékáruháza, az Árkád Bazár, a család építtette bérházban, a Dohány és Síp utca sarkán. Ide költözött a játékrészleg a Kerepesi Bazárból. Az épületet ismét Vágó László valamint a modern irányzatokhoz közelebb álló Vágó József tervezte. A homlokzat Zsolnay kerámiából készült. Játékszereket és játszó gyermekeket ábrázoló díszítése és az üzlet monogramja ma is a ház díszei. Az Árkád Bazár 1923-24-ben szűnt meg. A helyén Illés Ferenc autókereskedést nyitott, s a címre gumi, benzin, olaj és autófelszerelési céget jegyeztetett be. A Késmárky és Illés cég már a 19. század végén használta a számolócédulát és az újsághirdetéseket, s nemcsak budapesti, hanem vidéki lapokban is hirdetett. Beszámolt új üzletei megnyitásáról, kiárusításairól, új termékeiről. Az Árkád Bazár megnyitásáról több reklámjellegű tudósítás is megjelent a lapokban. A játékáruház esetében használta a számolócédulákat a legszélesebb körűen, s elsősorban az ezeket amúgy is gyűjtő gyerekeket célozta meg szép, színes, grafikai sorozataival. Volt közöttük karácsonyi, mesesorozat, állatos sorozat, a világháború idején háborús sorozat is. Árjegyzékéről nem tudunk, de egyik számolócédula-sorozata tematikus csoportokban mutatja be a játékokat, azok árait is feltüntetve, így valószínűleg az árjegyzéket pótolta. Árakkal ellátott siámolócédula, 1910 körül Counting slip with prices, around 1910 59