Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

AZ ÜZLETEK JELLEMZŐI - Boltbelső és kirakat

Különösen fontos volt egy-egy üzlet számára a karácsonyi kirakat, amely sokszor a város nevezetességévé is válha­tott. 1887 decemberében a Vadász és Versenylap Karácsony előtt Budapesten című cikkében kiemeli Kertészék kira­katának vonzó hatását: „A legváltozatosabb képet Kertész Tódor kirakatában találjuk. Nem mehetünk el az üzlet előtt anélkül, hogy bámész csoportot ne találjunk ott, mely egész órákat tölt a külön­féle czikkek szemlélésében. Talán nincs a világon olyan múzeum, ahol annyiféle czifra tárgy volna összehalmozva, mint Kertész raktárában. Igaz barátja ez a szemkápráztató csecsebecséknek. Itt még az ezermester is láthat olyant, melyről azelőtt sohasem álmodott." 29 Pásztor Árpád Prmceszének elején a címszereplő baba egy gazdag karácsonyi kirakat közepén trónolva jelenik meg. A leírás olyan érzékletes, hogy talán egy valódi, korabeli kirakatot mutat be, amely a gyerekek számára mesevilágként jelenítette meg az ajándékokat: „A kirakat három részre volt beosztva. Középen két tündöklő, villamos gyertyáktól csillogó karácsonyfa között ült egy nagy, nagy baba. Két karja könyökben behajtva, kezecskéje a baloldali fára mutatott, csukható kék szeme pedig a jobboldali fán csodálta a sok mindenféle jószágot. Mi minden volt a fán! Kis villamos zseblámpa, ezüstös harang, kibontott szárnyú lepke, nagy üveg szitakötő', igazi repülőgép, egy pár apró korcsolya, piros kosárka, amelynek szájából nyelvét öltögető ördög vigyorgott elő, tütülő automobil valódi pneumatikkal, gőzhajó és tengeralatt­járó, repülő angyalok, amint a magyar címert viszik, virágok, a kelyhükben fürdő világító méhekkel, aranyos üvegdió, amelyiknek a bele csörög, örökké író töltőtoll, egészen csöpp, pókhasú Keljfeljan­esi, párosával karmazsin papucs, vörös szalagon palavessző és palatábla, nagykalapú drótostót, kis regattacsónak, az egyik alsó ágon összekötözve aranyszálon egész csomó asztalosszerszám, még gyalupad is, fenn a fa tetején sugárzó Betlehem-csillag, körös-körül havas fenyőtobozok és mindez átfuttatva, behálózva tündöklő ezüst és arany hajjal, teletűzdelve száz és száz villamosgyertyával." 3 0 Az áruházak megjelenésével a kirakatok semmit sem vesz­tettek fontosságukból. Ezekben leginkább karácsonykor állítottak ki játékokat. 1930 decemberében a Corvin áruház, a magyar termékek támogatásának épp ismét erőre kapó mozgalmához kapcsolódva, művészek tervezte magyar já­tékokkal rukkolt ki. „Aki mostanában a Corvin áruház felé jár, észreveszi, hogy az egyik kirakat előtt kacagó gyermekek és csodálkozó felnőttek állnak" - számol be egy tudósítás. 3 1 A Corvin kará­csonyi kirakatai később is a város nevezetességei voltak. A játékkirakatok az államosítást követően, az Állami Áru­házak esetében is fontos információt nyújtottak arról, mi volt éppen kapható. A város karácsonyi hangulatához még az áruhiányos időkben is nagy mértékben hozzájárultak. A Richter-féle kőépítőjáték különféle változatai, 1928 Richter s building toy advertisement, 1928 41

Next

/
Thumbnails
Contents