Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

AZ ÜZLETEK JELLEMZŐI - Árukínálat

Az 1953-as kereskedelmi szakkönyv a kirakatokra is kitér. Nem helyesli a zsúfoltságot, mert az nem segít a vevőnek az ajándék kiválasztásában. De üres se legyen, mert az „rossz hatású", és azt a benyomást kelti, hogy nincs áru az üzletben. Fontos az idénynek megfelelő, jó ízléssel berendezett kirakat, de lehet tematikus is. Ilyen témák például „kormányzatunknak a gyermek ellátásáról, neveléséről, oktatásáról hozott intézkedései, valamint bármely más vívmányunk, amely a gyermek életében fontos."

32 1959-ben a kirakatot már az „árupropaganda" és nem a politikai propaganda eszközeként határozta meg Csentes József könyve. „Az ízléses kirakat felkelti az érdeklődést és ajándékozásra, vásárlásra ösztönöz."

3

3 Árukínálat Az olcsó, egyszerű játékszerek a szatócsok, a vegyeskereskedők és a bazárosok készletéből származtak. Kicsit jobb minőségben a nürnbergiáru-kereskedők üzleteiben voltak kaphatók, eleinte leginkább egyszerű hangszerek, „zajkeltő eszközök", esetleg golyók stb. voltak. A kis, fából készült falvak, istállók, szobák, konyhák az érchegységi kézművesipar olcsó termékei voltak, s magyar árjegyzékekben is fellelhetők. Az egyszerű magyar játékszerek jórészt a német mintákat követve készültek kicsiny faipari műhelyekben. Ezeket már az 1870-es évektől kiegészítik a gyári, főleg német, de angol, sőt később amerikai játékok is. Az olcsóbbak közé tartoztak a 19. század végétől a litografált fémlemezből tömegével készült mechanikus játékszerek, jórészt egy-egy egyszerű, gyakran vicces mozdulatra képes emberalakok, állatok, közlekedési eszközök, majd a vonatok, lelentős külföldi gyártóik termékei már a 19. század végi magyar árjegyzékekben is jól felismerhetők. Utóbb hazai gyártójuk is akadt. Fémlemezből készültek a babakonyhák és felszerelésük, s később a szabadtéri játékok egy része, a homokozó játékok is, egészen az 195060-as évekig. Az ekkori magyar gyártmányok a kivételes magyar játékexport kiemelkedő darabjai. A fém a 19. század végétől rendkívül népszerűvé váló építőjátékok anyagai közé is bekerült. Mára ez az anyag kiszorult a gyermekszobából, és helyét a higiénikusabbnak és biztonságosabbnak tartott, egyébként tömeggyártásra is alkalmasabb műanyagok vették át. Késmárky és Illés számolócédulája fémjátékokkal, 1910-es évek Késmárky és Illés's Counting slip with mechanical toys, around 1910 Fából készült építőkocka mindig akadt a kínálatban, de a legjobb — és világszerte a legnépszerűbb — építőjáték a Richter-féle Anker (Horgony) kőépítő volt, anyagszerűsége, oktató és realisztikus jellege miatt. Magyarországon a 19. század végén még a bécsi lerakat hirdette, majd a magyar kereskedők, Kertész és Késmárky is. Összecsavarozással lehetett építeni az osztrák Matador játék faelemeiből, de különböző fémépítők is színesítették a kínálatot. A Märklin fémépítők a műszaki játékkereskedésekben is kaphatóak voltak, a második világháború után Technokid néven magyar változatuk is született. A hatvanas-nyolcvanas években az NDK-ból importált változattal játszottak. 42