Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - Játékkereskedések a város szövetében

politikát folytatták a helyszín megválasztásakor: az Egyetem utca és az Egyetem tér a kibővült belvárosi vásárló zónához kapcsolódott, s így a századfordulót követően a Bukács- és a Konta-féle játéküzletek tartós fennmaradása szempontjából jó helyszínnek bizonyult. Az osztrák származású Pesendorfer Ferenc boltja a lózsef (ma lózsef nádor) téren éppen kívül esett a Belváros magján, a helyszín megválasztásában és az üzlet rendkívül hosszú ideig tartó fennmaradásában viszont bizonyára szerepet játszott egy másik fontos szempont: az egyik legkorábban parkosított pesti sétatér közelsége. A gyerekek, akik szülőkkel vagy dajkákkal látogatták, biztosan meg-megálltak a kirakatok előtt (az épület mai megjelenése alapján legalább kettő lehetett), hogy rácsodálkozzanak az ott látható kincsekre, és előbbutóbb meg is vegyék. Amikor Liebner Zsigmond nürnbergiáru-üzletet nyitott a lipótvárosi Templom (ma Szent István) téren, az a Bazilika elhúzódó építése miatt sokáig rendezetlen környék volt, de a templom elkészülte és 1905-ös felszentelése után már fontos részévé vált a városnak, ami az üzlet fellendülését, nagy helyiségének kialakítását is lehetővé tette. Kiemelt hely volt a - gyermekjátszótérként irodalmi művekben is megörökített - Múzeumkert, amellyel szemben, a Múzeum körúton, sorjában több játéküzlet is működött azonos címen. A legtöbb üzlet e hosszú időszak alatt a VII. kerületben jött létre, s itt is kiemelkedik a Király utca jelentősége. Az összes játéküzlet több mint 25 százaléka itt nyílt, de itt volt a legnagyobb a korai megszűnések száma is, hiszen ezek 51 százalékát csak egyszer említik. A kis üzletekkei telitűzdelt utcában egymást érték a nürnbergiáru- és játékáru-kereskedések, bazárok: összesen 26 volt itt hoszszabb-rövidebb ideig, egyes házakban a megszűnt helyére is ilyen települt (pl. az 1., a 22., az 59/a szám alatt), de néha azonos címen egy időben többet is feltüntetnek (pl. A Szent István Bazilika látképe a Váczi-körút felől, képes levelezőlap, 1910 körül St. Stephen's Basilica, posctard, around 1910 a 6. vagy a 16. számú házban). A kisvállalkozók próbálkozásai voltak a legrövidebb életűek, a nagyok, mint például a Reisz lózsef cég a Ftekáry-házban, nagyobb alapterületű üzletben, nagykereskedelmi tevékenységet is folytatva működtek, ami hosszabb fennmaradást biztosított az egyébként is tőkeerős cégnek. AVI. kerület - mely mindmáig a Király utca egyik oldalát is magába foglalja -, a második legtöbb játéküzletet látta az idők során, az összesnek 34 százaléka itt nyílt Basilika. Budapest. Bazilika 24