Rédey Judit (szerk.): Nyitunk, Plakátok a szocializmusban, 1945-1989, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállítás 2009. október - 2010. február. Kiállításvezető (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2009)

csinosan, divatosan öltözködnek. Az újságok rovatai egyre többet foglalkoznak a szépségápolással, a gyermeknevelési, háztartási tanácsok mellett találhatunk kozmetikai tanácsokat is. A hirdetések között növekszik a kozmetikai reklámok száma (kat.39., 40., 41., 42.). A divatos kiegészítők, a rövidáru-féleségek és lakástextíliák árusítására 1950-ben létrejött a Röltex Vállalat, emblematikus figurájával, Röltex Rózsival, (kat. 38.) Ez a korszak szereti a bájos reklámfigurákat. Gondoljunk csak Lottó Ottóra, a szerencsejáték kedvelt alakjára! 1957-ben az ötös lottó felsorakozott a már tíz éve vígan prosperáló totó mellé. Mindkettőt az Országos Takarékpénztár tartotta kézben. Az ötvenes években a lakosság „önkéntes pluszadókkal" (lásd békekölcsön-jegyzés) járult hozzá a szocializmus építéséhez. AZ OTP által kibocsátott lottószelvények hasonló célt szolgáltak: többletbevételi forrást biztosítottak a tervgazdaságnak (kat.61., 62.).

1

0 Túllépés a szocialista realizmuson A változás, a szocreálon való túllépés a grafikusok kollektív fellépésével kezdődött. 1955 telén kezdték előkészíteni az 1956 tavaszán megnyílt II. Magyar plakátkiállítást, azzal a szándékkal, hogy a kultúrpolitika előírásaival szembeszállva újra érvényre juttassák a reklámgrafika művészi igényességét. A kiállítás után valóban alapvető változásokon ment át a magyar plakátművészet. A fordulat a kulturális plakátokon figyelhető meg először, a kereskedelmi plakátoknál lassúbb volt a folyamat. Az ötvenes évek második felében a szórakoztató, gyakran a karikatúra eszközeit felhasználó plakáttípus volt a leggyakoribb. Kedveltek voltak a verses szlogenek. Fejes Gyula-Macskássy [ános plakátjának nemcsak a szövege - Egyél halat, a legjobb falat -, hanem vidám halfigurája is emlékeztette a budapestieket Padányi Gyula jenő 1927-ben született Mondja marha, mért oly bús... plakátjára, amelyet a háború utáni években ismét felhasználtak." A téma népszerűségét bizonyítja, hogy ez a szlogen több változatban is szerepel más más plakáton. Legkorábbi változatát - Együnk halat, a legjobb falat - még tipikusan szocreál stílusban készítette ismeretlen alkotója. Muray Róbert Egyen halat, a legjobb falat hirdetésén modern, 1

0 Rieder Gábor: Megvette már az e hetit? Lottóplakátok a szocializmusban, in Mmagazin 2005/6 64.p. 1

1 Bakos Katalin, i.m. 120.p. 12