Harmati Gábor: Utasellátó 60 (Budapest, 2009)

Farkas Csaba, hálókocsi-kalauz Apám alapító utasellátós volt. Az öccse vitte a Wagons-Lits-hez, az élelmiraktárban lett segédmunkás, aztán mozgóbüfés. Utána Józsefvárosba ment, akkor alakult az Utasellátó. Ószszetoltak két íróasztalt, oda vittek neki árut meg termoszban kávét. Laktanya nem volt, éjfélkor bezártak - az utolsó vonatot meg kellett várni -, volt csomagmegőrző, polcokkal, ott aludt. Vitte a plédet, olyan volt, mint egy koncentrációs táborban. Hajnal 4-kor kelni kellett, a raktárban főzte le a kávékat, készült a forgalomra. Az osztályvezető egyszer-kétszer beállt a sorba, vetetett kávét idegenekkel, aztán azt mondta: - Farkaskám, magát nem fogom ellenőrizni, nincs rá szükség. Apámnál mindig egyformán jó volt a kávé, ő nem hígította... Kötényben ment, amikor mozgóbüfés volt: kék kötény, két-három hosszúkás zsebbel a pénznek. Papírpohár, szalmából a szívószál, vesszőkosár, amiben kivitte az árut, ilyen vállalati felszereltség volt. Üveges családi sör, kimért pálinka vesszős korsóból. Gyereknapon hajókirándulás volt, Visegrádra. Arra vett egyszer nekem apám egy zöld bársony öltönyt... Nagyúton laktunk, ez egy kis Heves megyei község. Kivittek a határba kapálni. Ellátni a Mátráig. Alatta megy a vasút. Amikor ment a vonat, támaszkodtam a kapára, néztem, de jó lenne vonatozni - nem gondoltam, hogy harminchárom évet fogok tengelyen tölteni. Kivonatoztam magamat... Szobafestő-mázolónak tanultam. 1970 őszén kimentem az NDK-ba, Erfurtba. Apu csalt haza. A falu nagyon elítélte, hogy elmentem: milyen gyerek ez, hogy a szülei nem tudnak neki parancsolni? Nehéz volt bejutni az Utashoz, de apám beszélt az osztályvezetőjével. - Kulányi elvtárs, csak hálókocsi-kalauznak, nem büfésnek! Az rangot jelentett. Utcáról ide nem vettek fel senkit. Kitermelte őket a vállalat: korábban büfések vagy pincérek voltak, öregek. Ez a munka nem volt olyan strapás. 1973. április 26-án léptem be a vállalathoz. Évek teltek el, amíg befogadtak. Féltek a kollégák, hogy nem jár-e el a szám. Egyszer behívattak a valuta miatt - a keleti pénz is annak számított -, a VIII. kerületi kapi-