Csapó Katalin - Török Lajos: Tisztelet a Gundeleknek (Budapest, 2007)

pedig nem szociáldemokrata. Az ezer évig politizáló magyar kocsmáros módjával ellentétben neki semmi köze a politikához, mert erre munkája miatt nem ér rá. Nem akar híres ember lenni. Dolgozni akar. És íme, ettől híres lesz. " ...Végül hallgassuk meg, miként vélekedik róla Márkus László (író, rendező, színházi szakíró, kritikus, az Operaház igazgatója): „Művelt, a szellemi élet általánosságában is informait komplex európai jelenség. Lehetne akár főhivatalnok, politikus vagy vezérigazgató, de magatartásában van valami szívélyes, mégis zárkózott hűvösség, ami megkülönbözteti azt a „magasrangúak", esetleg csak a meggazdagodottak úrhatnámságától és a lejjebbvalók elégedetlen, lázongó szervi/izmusától. Készséges és alkalmazkodó a szolgálatban, de udvariasságában sohasem mosódik el a polgár ke- Villamosfogantyú a Gundel reklámjával mény és határozott öntudata. Hozzá/érhetetlen ereje van abban, hogy nem akar más lenni, rendjéből nem kifelé törekszik, hanem a rend tisztességét és munkája morális tartalmát emeli úgy, hogy abban az ő egyéni rangja is felérjen a másrendbeli elsőkével. " Az elhangzott idézetekhez kapcsolódva mondjuk még el: puritánságára és józan gondolkodására jellemző, hogy amikor felajánlották neki a kormányfőtanácsosi címet, visszautasítását így indokolta: „Először: sok kis gyermekem van, és nem szolgál javukra, ha az iskolában azzal büszkélkedhetnek: az én ap>ám méltóságos úr. Másodszor: milyen fonák helyzet lenne, ha nagyságos és tekintetes vendégeim kénytelenek lennének méltóságos urazni a vendéglősmestert. Harmadszor: köztudott, hogy ezt a címet pénzért is meg lehet vásárolni, s így az számomra ezért sem vonzó. " A magam részéről mégsem az eddig elmondottak miatt tartom Öt elsősorban olyan nagyra, hanem kifinomult szellemiségéért, mélyen érző lelkületéért. Fennmaradt leveleiből egy kötetre való olyan fennkölt gondolatot lehetne válogatni, amelyek inkább egy teológustól vagy filozófustól, mintsem egy